Swiderski Erika, a BMI egykori levelezős hallgatója jogtalannak tartotta, hogy 1999 és 2004 között fejlesztési hozzájárulás címén be kellet fizetnie ezt az összeget, holott ő államilag finanszírozott, tandíjmentes alapképzésen vett részt. A bíróság szerint azonban az egykori hallgatónak nem jár vissza a pénz, mert azt „szerződés érvénytelensége” címén kérte, ám az egyetem és a hallgató között létrejött hallgatói jogviszony nem tekinthető szerződésnek, ezért annak érvénytelenítése sem kérhető.

A bírósági határozat indoklásában az áll: az egyetem nem tandíj, hanem egyéb szolgáltatási díj címén szedte be a kért összeget, arról a hallgató a beiratkozásakor is tudott, s azt sosem kifogásolta. Az alperes az eljárás során bizonyította, hogy a levelező tagozaton rendelkezésre álló két szakirányú képzésen felül további három szakirány közül választhattak a hallgatók, és az átlagost meghaladó technikai szintű hátteret biztosítottak számukra.

Kotroczó Béla, a hallgató ügyvédje tudósítónkkal közölte: fellebbeznek az ítélet ellen. Álláspontjuk szerint ugyanis a hallgatói jogviszony ugyanazt takarja az intézményekkel írásbeli szerződést kötő költségtérítéses diákok és az államilag finanszírozott hallgatók esetében is, tehát attól, hogy az utóbbi diákokkal nem kötnek szerződést, az még szerződéses jogviszonynak tekinthető. Kotroczó Béla hozzátette: megítélésük szerint maga a „szolgáltatási díj” kifejezés is azt sugallja, hogy a szolgáltatás-ellenszolgáltatás elvén alapuló, azaz szerződésszerű jogviszony jött létre a hallgatók és az egyetem között.