Az ülnökök akár le is szavazhatják a bírót, ha úgy látják, hogy a vádlott ártatlan – bár erre alig akad példa. A bizonyítékok értékelésékor, illetve a büntetés mértékének megállapításában viszont a “friss szem” jogi ismeretek nélkül is sokat segíthet – véli Sándor Zsuzsa, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szóvivője. Korábban hosszú ideig maga is büntetőbíróként dolgozott, s miután többnyire súlyosabb bűncselekményeket tárgyalt, az általa vezetett tanácsban két ülnökkel közösen ítélkezett, és sokszor kapott is tőlük használható javaslatokat. Egyébként a laikus szereplők közreműködése az igazságszolgáltatásban nem magyar sajátosság, sőt az angolszász jogrendszerekben az esküdteknek még nagyobb a befolyásuk, hiszen ők döntenek a vádlott bűnösségéről.

Korábban a peres ügyek nagyobb részében közreműködtek ülnökök, de szerepük főként a büntetőeljárásra korlátozódik, és jelenlétük a helyi bíróságokon akkor kötelező, ha a maximálisan kiszabható büntetés eléri a nyolc év börtönt. A civil “bírák” emellett a megyei bíróságok első fokú tárgyalásain is részt vesznek, ahol ugyancsak súlyos bűnesetekről döntenek. A polgári ügyek közül egyetlen maradt, ahol ülnök is közreműködik az ítélkezésben: ez a munkaügyi bíráskodás. A fellebbezés elbírását viszont kizárólag hivatásos bírákból álló tanácsokra bízzák.

Ülnök bárki lehet, csupán néhány feltétel van: a jelölt harminc és hetven év közötti, választójoggal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár legyen. Az iskolai végzettség és a foglalkozás közömbös, bár egyes ügyeknél jól jöhet a speciális szaktudás. Ám néha elég a józan ész is, mert előfordult már, hogy egy gyilkosság gyanúsítottjának bűnösségét a lakatosként dolgozó ülnöknek sikerült kétségkívül igazolnia. A tárgyi bizonyítékok között felsorakoztatott késen nem találtak ugyanis vérnyomot, ezért a vád megingott, ám az ülnök felvetette: szedjék ki a pengét a nyélből, hátha beszivárgott némi vér, amit a tettes alapos tisztogatással sem tud onnan eltüntetni. Igaza lett. A vádlottat elítélték.

A bíróságok több mint 4800 ülnököt foglalkoztatnak, és a négy évre szóló megbízatásuk áprilisban jár le, ezért a köztársasági elnök választást írt ki. Ülnököt magánszemélyek és társadalmi szervezetek is jelölhetnek, ám van két kivétel. A fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bírósági tanácsok munkájában pedagógusoknak is részt kell venniük, és őket az általános, illetve a középiskolák delegálják. A katonai igazságszolgáltatásban hasonló a helyzet: a fegyveresek ügyeiben csak egyenruhások dönthetnek, ráadásul a vádlottal legalább azonos rangú ülnökökre van szükség. (Egy korábbi ügyben megesett, hogy nem volt kéznél tábornok rendfokozatú ülnök, ezért az aranyváll-lapos gyanúsítotthoz gyorsan választani kellett egyet.) A munkaügyi bíróságokat segítő ülnökök esetében nincs kötelező előírás, de elsősorban a munkavállalói és munkaadói érdekszövetségek javaslatait várják.

Az ülnököket április 22-ig a települési, illetve – idén elsőként – a kisebbségi önkormányzatok választják, majd a bíróságokon esküt tesznek. Ez társadalmi megbízatás ugyan, ám az ülnöknek jár némi tiszteletdíj. Aki a munkaidejét tölti a bíróságon, átlagjövedelmére tarthat igényt, aki pedig nem dolgozik, a pályakezdő bírói illetmény negyedét kapja. Ez nem túl nagy pénz, de egy nyugdíjasnak a napi három-négyezer forint jól jöhet.