Álomgyárak a régiókban?
Baranyában az első lépés a pécsi filmszemlék emlékére alapított Nemzetközi Filmünnep volt, amelyet már nemcsak a város vesz komolyan, hanem a filmkritikusok nemzetközi szervezete, a FIPRESCI is: az idén szeptemberben díjat fog odaítélni a legjobb produkciónak.
Helyi forgatásokat segítő filmiroda is alakult Pécsett. Az üzemeltető televíziós cég vezetője, Keresnyei János szerint a hazai filmesek kezdik fölfedezni a baranyai központot. Utcáin, terein forgatták Pálos György Sztornó és Gárdos Péter Az igazi Mikulás című alkotásait. Egyre több a kül-földi érdeklődő is, őket a jövőben gazdagabb filmes infrastruktúrával akarja vonzani a város. Szóba került egy animációs és utómunka-stúdió és egy játékfilmes műterem kialakítása.
– A filmgyártás a második legjobban fejlődő iparág a világon – érvel Keresnyei -, ezért lenne jó, ha vidéken is lennének bázisai. Ehhez persze helyi szakemberekre is szükség van.
Szakemberekre és még sok egyébre. Európa nyugati felén már egy ideje fölismerték, a filmezés meghonosítása a hagyományos filmes központokon kívüli régiókban növeli a foglalkoztatottságot, a vidék kultúráját és tekintélyét.
– Egyre több országban regionális filmalapokból is pénzelik a forgatásokat – mondja Kézdi-Kovács Zsolt rendező, aki régóta képviseli Magyarországot az európai filmtámogató szervezetben, az Eurimages-ban. A régióközpontok az adók hozzájuk befolyt részéből támogatják a náluk forgatott produkciókat, és ezzel a helyi szakembereket és szolgáltatásokat segítik munkához. Franciaországban a filmfinanszírozás „háromlábú”: a központi állami támogatás regionális és uniós forrással egészül ki – a rendező szerint ez a modell a legsikeresebb.
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, uniós és hazai forrásokból négy régióközpontban ter-veznek filmes bázist nálunk is: Pécsen kívül Győrben, Debrecenben és Budapesten. – A regionális fejlesztési tanácsoknál lehet pályázati úton pénzt szerezni ehhez – mondja Joó Tamás, a Magyar Filmunió mellett működő regionális iroda vezetője, aki Kézdi-Kováccsal együtt segíti a folyamatot. Hozzáteszi: uniós támogatásokért lehet pályázni munkahelyteremtő, szakképzést megvalósító filmipar-telepítésre, de filmgyártásra nem. Az utóbbira más hazai és európai forrásokat kell találni.
Szóba került, hogy kezdetben a Magyar Mozgókép Közalapítvány adhatna a régióknak filmtámogatásokat. További lehetőséget kínál a határon túli együttműködés.
Győrben például a bécsi regionális filmalappal vették föl a kapcsolatot. A városban tavaly megalapították a Transdanubia Mozgókép Közalapítványt. Debrecenben áprilisban nyit a filmiroda a Főnix kulturális és rendezvényszervező kht-nál. A debreceniek külkapcsolataikban a Nagyváraddal, Kolozsvárral, Temesvárral már kialakult színházi együttműködésre számítanak. Pécsnek a grazi, stájerországi filmalap és Zágráb, Ljubljana lehet partnere. Budapesten, a közép-magyarországi régióközpontban is szervezik a filmirodát, amely régóta hiányolt szolgáltatásokat kínálna az itt forgató stáboknak.
Nemcsak a filmkészítést, a -terjesztést és a mozit is segítheti a regionális fejlesztés. Az Európában most terjedő digitális mozihálózat például Svédországban, Finnországban, Hollandiá-ban már kistelepüléseken hódítja vissza a nézőket. A nagy fölbontású lemezről kiváló képet lehet vetíteni, ráadásul a filmhang vagy a felirat több nyelv közül választható ki. Így a határokon átnyúló régiók többnyelvű közönsége egymás alkotásaival is könnyebben megismerkedhet. A regionalitás és a technikai fejlődés együtt a film és a közönség között is képes lebontani az eddigi korlátokat.
