A tekintélyes konzervatív napilap Magyarország-szakértője, Reinhardt Olt a cikk bevezetőjében arról írt: miközben csütörtökön Budapesten az 1848-49-es  szabadságharcra emlékeztek, Sólyom László köztársasági elnök nem hivatalos látogatáson a romániai Erdélyben tartózkodott. Az 1990-es rendszerváltozás óta ez volt az első alkalom, hogy egy államfő nem vett részt a nemzeti ünnep központi megemlékezésén, s ez a politikailag mélyen megosztott Magyarországon ugyancsak vitához vezetett.  Miközben egyesek dicsérték az elnököt azért, hogy a látogatással demonstratív módón támogatja a romániai magyar kisebbséget, mások gyávasággal vádolták Sólyom Lászlót, azt hangoztatva, hogy elmenekült a nemzeti ünnep napjára a kormányellenes tüntetők részéről várt, erőszakos cselekmények elől. Mindezzel összefüggésben a tudósító beszámolt arról, hogy néhány ezer szélsőjobboldali a hivatalos megemlékezéseket füttyszóval, bekiabálásokkal és tojásdobálással zavarta meg.

Reinhard Olt ezt követően tért rá a Szili Katalinnal készült beszélgetésre, hangsúlyozva: az Országgyűlés elnöke a FAZ-nak nyilatkozva figyelmeztetett, hogy súlyos bel-, illetve külpolitikai következményekkel járhat, ha március 15-én is olyan összetűzésekre kerül sor, mint tavaly ősszel. - Valamennyi nagygyűlés szervezője felelősséggel tartozik annak békés lebonyolításáért - jelentette ki a parlament elnöke, a lap szerint Orbán Viktorra utalva, aki a Fidesz nagygyűlésének helyszínéül az őszi összetűzések központját választotta.

Szili Katalin sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy Magyarországon az egyes politika táborok között mély árkok alakultak ki. Az Országgyűlés elnöke - akit egyébként a FAZ újságírója a szocialista párt baloldali szárnyához sorolt, ugyanakkor  legtöbb párttársával ellentétben, hithű katolikusként említett - utalt arra, hogy a "társadalom megosztottsága" kifejezést elsősorban a Magyarországon kialakult gazdasági, illetve szociális helyzetre kívánja vonatkoztatni. Szili - mint a tudósító kiemelte -   szükségesnek tartotta a kormány jelenlegi takarékossági politikáját, kifogásokat hangoztatott ugyanakkor annak "abszolutizálása" ellen. Ő egyébként egyike azon keveseknek, akik bírálják a miniszterelnököt, akit a közelmúltban a párt elnökévé is megválasztottak - fűzte hozzá a FAZ.

A cikkíró a továbbiakban idézte a parlament elnökét, aki szerint Magyarország mintegy tízmillió lakosa közül hárommillióan élnek a szegénységi küszöb alatt. Szavai szerint "a kormány által a fennálló problémák kezelésére szinte kizárólagosan alkalmazhatónak tekintett neoliberális megoldási modellek tovább szélesítették a jövedelmi ollót, s a terhek egyenlőtlen megosztásához vezettek." A neoliberalizmus - mint Szili hangoztatta - "a korlátlan versenyt valamennyi területre kiterjeszti." " Illúzió azt hinni, hogy a verseny megoldja valamennyi problémánkat"  - fogalmazott a parlament elnöke, aki - mint a FAZ idézte - "rendszerkorrektúrák" szükségességéről, s példaként az Osztrák Néppártot említve  egy "ökoszociális piacgazdaság" célkitűzéséről beszélt. "Magyarországon sikerülnie kell annak, hogy a gazdaság, a társadalom és a környezet között új harmónia jöjjön létre" - fogalmazott a lapnak a parlament elnöke.

Végezetül a FAZ rámutatott: az Országgyűlés elnöke pártja legtöbb politikusánál erőteljesebben száll síkra a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek mellett. A lapnak nyilatkozva Románia, Szlovákia, Horvátország, Szerbia és Ukrajna kormányait arra szólította fel, hogy "európai szellemben" bánjanak a magyar népcsoporttal. A magyar politikai pártokat pedig arra figyelmeztette, hogy, hogy "a nemzeti kérdést ne alacsonyítsák le szavazatszerzés és pártpolitikai kampány szintjére." Mindez elsődlegesen a korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor által vezetett, legnagyobb ellenzéki pártnak szól - fűzte hozzá a FAZ újságírója