Oláh Jolán, a nőművész
A tárlat anyagát a Romart Alapítvány, a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a budapesti Néprajzi Múzeum kollekciójából válogatták.
Rékasi János, a 2001-ben alapított Romart Alapítvány vezetője elmondta: céljuk a hazai roma képzőművészet bemutatása és népszerűsítése, több tucat kiállítást rendeztek már, ezek többségét külföldön. Tapasztalatuk szerint Európa nyitott a magyar cigány festők munkáira. A Romart Oláh Jolán 70. születésnapjára (akkor még élt az alkotó) rendezett már kiállítást Budapesten a Dorottya Galériában. Oláh Jolánnak az első reprezentatív tárlata volt ez.
A Romart Alapítvány a holokauszt emlékmúzeumban már két kiállítást rendezett arról, hogy a történelmi tragédia miként érintette a cigányságot, a roma művészeket, s az alapítvány már több ízben is részt vállalt - egyebek közt - a ferencvárosi roma fesztiválok szervezésében. Rékasi hangsúlyozta, hogy az integráció hívei, a művészetben ugyanis nincs diszkrimináció, csak a tehetség számít. Így nem pártolják az elkülönült "roma művészet" kialakulását.
Rékasi értékelése szerint Oláh Jolán munkássága a magyar képzőművészet élvonalába tartozik, helye van a legjobb kortárs festők közt. Képein tetten érhető ugyan, hogy autodidakta volt, ám más naiv festőktől eltérően ő mindig meg tudott újulni. Életéről többen filmet is készítettek. Uhl Gabriella művészettörténész ugyanakkor megjegyezte, hogy Oláh Jolán mint a nőművészet megtestesítője is jelentős alkotó: olyan szubkultúrából jött művész volt ugyanis, aki férfi-nő szerepek szigorú behatárolásában élt, s akinek mindemellett lehetősége volt megmutatnia a világát másoknak.
Oláh Jolán utolsó lakhelyét, Salgótarjánban a Rákóczi út 31. számú házat emléktáblával és egy, a Tónál című képéből vett motívumot felhasználó relieffel is megjelölték. Rékasiék szerint ugyanakkor a festőnő állandó kiállítást érdemelne a cigánydombi filozófusként is emlegetett, József Attila-i sorsú Balázs Jánossal.
