A jelenlegi megosztottság, társadalmi és politikai békétlenség okát az Országgyűlés elnöke egyrészt abban látja, hogy miután 2006-ban a társadalom először választott úgy, hogy valamire, valamiért szavazott, és nem valami ellen, „a mélyrétegekben bent szorult felhalmozódott egyfajta feszültség”, és erre a jobboldal időnként rá is játszik. A másik, súlyosabb gond azonban a társadalmi polarizálódás, amely a rendszerváltást követően alakult ki.

A szocialista politikus rámutat, hogy ma az országban mintegy hárommilliónyian élnek a létminimumon és főleg a vidéki szegénység súlyos. „Az ő érdeksérelmük, kilátástalannak tűnő helyzetük valós feszültséget jelent".

Szili Katalin úgy értékeli, hogy reformokkal el lehet érni a rendszerkorrekciót, de ahhoz is változtatásokra van szükség, hogy minden a régiben maradhasson. A vita tehát ebben van, hogy a szükségesnek ítélt átalakítások jelentik-e egyben a rendszer kijavítását vagy sem.

A házelnök megállapítja, hogy „a közteherviselés rendszerének módosítása nélkül, a szociális és ökológiai problémák figyelembe vétele nélkül változatlan foglalkoztatási szerkezettel” Magyarország aligha zárkózhat fel Európához. Amikor ezeknek a nézeteknek hangot ad, azzal vet számot, hogy elszámolnivalója csak a lelkiismeretével és a választóival van, ők fogják visszaigazolni, hogy jó úton jár-e. Úgy tartja, nem csak néhányak kiváltsága, hogy „gondolkodhatnak és írhatnak”.

Hangsúlyozza: egy baloldali politikus soha nem mondhat le az igazságosság, a szolidaritás és a közösségvállalás eszméiről. A baloldalnak nem szabad hagynia, hogy jobboldali pártok akár populista módon balról előzzék meg őt. Meg kell őriznie azt a támogatói bázist, amelyet az elmúlt 17 évben többször is magáénak tudhatott, egyben ki kell törni „az országot sanyargató végletes kettéosztottságból” - fogalmazza meg a tennivalókat a politikus asszony.

A jelenlegi megosztottság megszüntetése érdekében Szili Katalin az alkotmányozást, és a kisebb parlament ügyét tekinti a közös pontoknak.

Ha a jelenlegi politikai klíma az akadály, akkor éppen a parlamentben ülőknek kell ezt megváltoztatniuk. És most van itt az ideje az ilyen lépéseknek, három évvel a következő választások előtt – hangoztatja.

A március 15-ei ünnepléssel kapcsolatban a házelnök interjújában azt üzeni: az ünnep maradjon ünnep, legyen emelkedett és méltóságteljes. Nem teheti meg egyetlen politikai erő sem, hogy elveszi az ünneplés lehetőségét, mert valamilyen célból kiviszi az utcára az embereket.
(MTI)

Szili Katalin