A kiadott diploma piacképességét is figyelembe vennék a felsőoktatási intézmények finanszírozásában, arról azonban, hogy ezt hogyan mérnék, még folynak a szakmai egyeztetések - tudtuk meg Manherz Károlytól, az oktatási tárca felsőoktatási szakállamtitkárától.

A tárca tavasszal új felsőoktatási finanszírozási modellt vezetne be. Az egyetemekkel és a főiskolákkal hároméves megállapodásokat kötnének, amelyben a hallgatónként járó képzési normatívát az intézmény teljesítményétől is függővé tennék, miközben a másik két elem, a tudományos, illetve a fenntartói normatíva elosztása változatlan maradna.

A teljesítményt pontrendszer szerint értékelnék: ennek elemeiről még egyeztet a tárca. A tervek szerint figyelembe vennék például az oktatók tudományos tevékenységét, publikációik számát, az intézmény művészeti, felnőttképzési tevékenységét vagy a régió életébe való bekapcsolódását is.

Manherz Károly elmondta: fontos szempont lenne, hogy az adott szakra fölvettek közül hányan végeznek, illetve, hogy az ott szerzett diploma hogyan hasznosítható a munkaerőpiacon. Ez utóbbi mérése okozhatja majd a legnagyobb fejtörést a szakértőknek. Ezzel kapcsolatban ugyanis egyelőre megbízható piaci visszajelzés nincs, legföljebb tendenciákat látni. Néhány intézmény ugyan végez pályakövetéses vizsgálatot, országos adatbázis azonban egyelőre nincsen a volt hallgatók elhelyezkedéséről.

Az új felsőoktatási törvény értelmében az egyetemeknek és a főiskoláknak az idei évtől már nyomon kell követniük végzett hallgatóik pályafutását, ez azonban csak a most végzős hallgatókra vonatkozik, a korábbiakra már nem. Ráadásul a törvény csak a pályakövetést írja elő, annak mikéntjét nem. Márpedig, ha pályaelhagyóról van szó (vagyis valaki nem a végzettségének megfelelő szakterületen dolgozik), akkor az, hogy a volt hallgató elhelyezkedett, még nem feltétlenül jelenti a képzés sikerességét. Emellett a volt hallgatókat nem is kötelezi a törvény az adatszolgáltatásra.

Manherz Károly szerint adatvédelmi okok miatt ilyen kötelezettség előírására nincs is mód. A pályakövetés mikéntjét a törvénymódosítás majd részletezi. Az így nyert adatokat valószínűleg csak akkor fogják finanszírozási szempontként figyelembe venni, ha a részletek kikristályosodtak.

A munkaerő-piaci szempontok alatt azonban nem csak az elhelyezkedés sikerességét értik. Figyelembe veszik majd, hogy egy adott intézmény hogyan tartja a kapcsolatot a munkaerőpiaccal, köt-e megállapodásokat cégekkel, nagyvállalatokkal. A szó szoros értelmében díjazni fogják azt is, ha egy intézmény a munkaerőpiac visszajelzéseit, egyes szakmák keresettségét, illetve a hallgatók érdeklődését figyelembe véve átstrukturálja a képzést: a keresettebb képzésekre ráerősít, a kevésbé jól fogadottakat visszafejleszti.

Álláskeresõben - kiderül, mennyit ér egy-egy diploma