Orbán: Gráfnak van vér a pucájában
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) hódmezővásárhelyi tanácskozásán Jakab István, a Magosz elnöke az elmúlt 50 év legnagyobb agrárátalakításának nevezte az agráriumban zajló folyamatokat. Úgy fogalmazott: ezekben a napokban dől el, kik kapnak lehetőséget a fejlődésre, a túlélésre, s kitől vonják meg véglegesen ezt az esélyt. Végleg eldől, hogy a kormányzat milyen sorsot szán 200 ezer regisztrált családi gazdaságnak és 500 ezer őstermelőnek - fogalmazott.
A 2013-ig szóló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programról Jakab István azt mondta: bár arról hangoztatják, hogy a versenyképességet támogatja, ám nem ismerni a verseny célját, a játékszabályokat pedig menet közben alakítják. Úgy fogalmazott: az uniós források és a földtulajdonváltás nagyrészt társadalmi kontroll nélkül zajlik.
Jakab István a Magosz követelései között első helyen nevezte meg, hogy a Nemzeti Földalap felügyelő bizottságában biztosítsanak helyet az érdekképviseletnek. Hozzátette: a jelenlegi földértékesítési gyakorlat elfogathatatlan, mert - mint fogalmazott - nem ad reális esélyt a családi gazdálkodásoknak a földszerzésre. Jakab István hozzátette: a kormánytól követelik, hogy biztosítson lehetőséget az érdekképviseleteknek a források elosztásának ellenőrzésére, s időben fizessék ki a gazdáknak a támogatásokat.
Akarnak majd falun házat építeni?
- A termőföld nem esztergagép, a gazdálkodást nem lehet kizárólag élelmiszer alapanyag-termelésnek tekinteni - mondta Jakab István. - A magyar mezőgazdaság akkor sikeres, ha a 16 éves gyerek odaáll termelő apja elé, s azt mondja neki, hogy maga is gazdálkodó akar lenni. Tanulni szeretne, majd házat építeni a faluban - fogalmazott.
- A fiam, a vejem már elém állt, remélem, hogy később az unokám is gazdálkodni akar majd - mondta felszólalásában Gráf József agrárminiszter, aki hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság műszakilag és technológiailag is elmaradott, ezért növelni kell az egy hektárra jutó eszközellátottságot, mert az töredéke az európai versenytársakénak. Úgy fogalmazott: az uniós csatlakozás arculcsapása volt a magyar agrárgazdálkodóknak, a régi tagokkal összevetve az esélyek a támogatások fokozatos növekedésével 2011-2012-re egyenlítődnek ki. Gráf József elmondta: amíg 2003-ban nagyságrendileg 200 milliárd, ebben az évben már 453 milliárd uniós támogatás áll rendelkezésre, s amíg négy évvel ezelőtt az ágazat összességében 7 milliárdos hiánnyal zárta az évet, 2006-ban 60 milliárdos eredményt produkált. Hozzátette: mintegy évi 100 milliárdos eredmény kell ahhoz, hogy a szakma önjáróvá váljon, azaz csökkenjen az uniótól való függősége.
A miniszter leszögezte: a termelők és a feldolgozók között folyó klasszikus háborúra megoldást az hozhat, ha a feldolgozóüzemek minél nagyobb arányban termelői kézbe kerülnek. A következő időszak támogatási stratégiájáról azt mondta: erősíteni kell az állattenyésztést, támogatni fogják például az állattartó telepek korszerűsítését.
Gráf József hangsúlyozta: bár időről-időre fogalmazódnak meg javaslatok az őstermelők megadóztatására, kiáll az adómentesség mellett. Úgy fogalmazott: forrást kell hagyni a kistermelőknél, hogy növelhessék árbevételüket, s lehetőségük legyen kategóriát váltani, családi gazdaságot kialakítani. Hozzátette: a következő időszakban a kistermelői réteg megerősödésére számít.
Gráf: eltakarítom a szemetet
Az agrártárca vezetője az élelmiszerbiztonságról szólva úgy fogalmazott: ki fogja takarítani a szeméthegyet az országból. Részeredményeknek nevezte azt, hogy az elmúlt év utolsó negyedévében 600 tonna élelmiszert foglaltak le. - Nemzetközi bűnözői csoportokkal kellett összecsapni. Hatósági, rendőrségi és nemzetbiztonsági eszközöket felhasználva vettük fel a harcot. Nincs megalkuvás, ki fogjuk takarítani a szemetet az országból - jelentette ki.
A miniszter Jakab István kritikájára reagálva méltánytalanságnak nevezte azt, hogy a Magosz nem kapott helyet a Nemzeti Földalap felügyelő-bizottságában. Ígéretet tett arra, hogy politikai befolyását latba vetve próbál ezen változtatni.
- Ahhoz, hogy a Magoszt ért méltánytalanságot orvosolni lehessen, kell egy olyan miniszter, aki meghallja a méltánytalanság hangjait - reagált Orbán Viktor az agrártárca vezetőjének kijelentésére, majd úgy fogalmazott: "nem minden miniszternek volt elég vér a pucájában, hogy kiálljon a gazdák elé. Jelenleg olyan agrárminisztere van a kormánynak, akinek a hozzáállása megteremti az értelmes vita lehetőségét". Az együttműködésről a pártelnök kijelentette: "a múlt és a jelen elválaszt bennünket, ám a politikai nézetek egymásnak feszülése közepette is lehet jó alkukat kötni egy olyan mezőgazdasági miniszterrel, aki az új arisztokrácia kormányában is fontosnak tartja a vidéket".
Orbán a költséghatékony tablettás borról
Az államháztartási hiányról és a gazdasági reformokról szólva Orbán Viktor azt mondta: a reform két mozgatója a pénztelenség és a gátlástalanság. - A kormány szóhasználatával élve a borhamisítót is lehet reformernek nevezni, hiszen a legkisebb ráfordítással, s legnagyobb haszonnal a tablettás bor állítható elő. A költséghatékony tablettás reformmal azonban csak az jár jól, aki kikeverte. A reform régen építést jelentett, a tablettás reform ennek az ellenkezőjét - fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette: jelenleg a gazdatársadalom piacgazdasági eszközökkel történő felszámolása zajlik, pedig Magyarország csak a magyar földdel együtt Magyarország, a magyar nép csak a magyar földdel együtt magyar nép.
A Fidesz elnöke arról beszélt: a falvak infrastruktúrájának elsorvasztása helyett arra kellene törekedni, hogy a városi szolgáltatások egyre szélesebb körben elérhetők legyenek a községekben is. Hangsúlyozta: a jövő útja nem az urbanizáció. Szükség van az erős nagyvárosokra, ám azoknak nem lehet alárendelni a vidéket. Úgy fogalmazott: a piaci szemlélet mindenhatósága legyengíti az országot, amelynek a vidék ma nem ereje, hanem gyengesége. Orbán leszögezte: "gyengíti az országot, ha eladjuk a földet, ha átadjuk a terepet a tömegtermelő nagyüzemnek, s felszámoljuk a vidéki infrastruktúrát. A versenyképesség alapja csak egy erős ország lehet, amely beleilleszkedik a nemzetközi munkamegosztásba, ám képes az önfenntartásra, s nem válik kiszolgáltatottá."
- A kormány szerint olyan gyengék vagyunk, hogy az önfenntartás alapvető feltételeinek sem vagyunk képesek eleget tenni. Nem törődhetünk bele, hogy úgy beszéljenek rólunk, mint akik már biológiailag sem képesek újratermelni magukat. Nem szorulunk rá arra, hogy a kormány betelepítési programokat fogalmazzon meg, s idehozzon a nyakunkra 1 millió embert Ázsiából - fogalmazott Orbán Viktor.
