Törvénymatuzsálemek
Az "Angolszászsággal 1868. évi április 30-án kötött hajózási szerződésről szóló 1869. évi VIII. törvény" az egyik legrégebbi, máig hatályban levő jogszabály, legalábbis az igazságügyi tárca szakértői nem találták nyomát annak, hogy a megállapodást bármelyik fél felmondta volna. Elvileg ma is élő postaszerződésünk van a "szerb fejedelemséggel", "Montenegró fejedelmével", a "svájczi szövetséggel", s hatályos törvény szabályozza a "siami királysággal" folytatandó kereskedelmi tevékenységet. Ugyancsak a XIX. század hetvenes éveiben köttetett kétoldalú megállapodás a "chinai császársággal", míg Görögországgal a "tengerész-szökevények kölcsönös kiadatása tárgyában" írtak alá megállapodást. Az egyik legszebb darab címe pedig így szól: "a magyar korona országainak és Ő Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt, a részvénytársaságok, biztosító társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről szóló 1878. évi XXII. törvény".
Az 1989. október 23-a előtt született jogszabályok többségét törölné az igazságügyi tárca, ezeket a matuzsálemeket azonban egyelőre nem. A magyarázat pedig az, hogy az 1900-as évek derekáig megkötött csaknem négyszáz nemzetközi szerződés között lehet olyan is, amely nemcsak "itt felejtődött", hanem alkalmazzák is. Ezért a deregulációról készülő törvénytervezet közigazgatási egyeztetése során várják más tárcák - elsősorban a Külügyminisztérium - véleményét arról, hogy mit helyezhetnek végérvényesen hatályon kívül. Valószínű, hogy "a szent korona országai és Ő Felsége többi királysága" között a vállalkozás szabadságát biztosítani hivatott törvény e körbe tartozik.
A kivételezettek között egyébként nemcsak nemzetközi szerződések vannak - e körbe tartozik például a Btk., illetve néhány rendszerváltó törvény, például a köztársaság kikiáltása előtt elfogadott, és már 1989 januárjában kihirdetett gyülekezési, illetve három hónappal később kihirdetett sztrájktörvény is. Egyébként a legrégebbi, nyilvánvalóan máig alkalmazott jogszabály 1911-ből való, és a "szabadalmaztatható találmányoknak, a mintáknak és a védjegyeknek kiállításokon való időleges oltalmáról" szól.
Más tekintetben a tárca könyörtelen: a rendszerváltozás előtti időszak minden más, a listán nem szereplő jogalkotási termékét - a törvényeket, törvényerejű rendeleteket, miniszteri rendeleteket - "deregulálnák". A felesleges joganyag "kigyomlálását" szolgálja, hogy csaknem ezer, a rendszerváltás után keletkezett olyan törvényt is hatályon kívül helyeznének, amely kizárólag módosító rendelkezéseket tartalmaz, és az új szöveget már beépítették az alapjogszabályba.
Ugyancsak kikerülnének a jogtárból egy meghatározott időszakra vagy egyszeri esetre szóló törvények; ilyenek például a költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról, vagy az önkormányzatok számára megítélt címzett és céltámogatásokról szóló törvények. Ezzel többezernyi idejétmúlt normát takaríthatnak ki a hatályos jogszabályok gyűjteményéből.