Új adónemmel váltják le az "elvárt régit"
Új adónemmel ismerkedhetnek meg a cégek és az egyéni vállalkozók a második fél évben. Az Alkotmánybíróság (AB) által február 28-ával megsemmisített elvárt adóból a második fél évre eső bevételről és a jövedelemeltitkolással (adócsalással) gyanúsított cégek megadóztatásáról ugyanis nem mond le a kormány. Információink szerint a második fél évtől egy új adónem keretében gondoskodna arról a kabinet, hogy az indokolatlanul (vagyis jövedelemeltitkolással, nem valós költségek kimutatásával) veszteséges, illetve nem eléggé nyereséges cégek és egyéni vállalkozók is fizessenek adót. Veres János pénzügyminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, az új jogszabály tervezetét a jövő szerdai kormányülésen tárgyalják a miniszterek, majd a szakmai szervezetekkel való egyeztetést követően március 28-án dönthet róla a kormány. Így a jogszabálytervezetet még időben el tudja fogadni az Országgyűlés ahhoz, hogy július elsejétől hatályba léphessen.
Mindez azt jelenti, hogy nem teljesen friss koncepcióról van szó, vagyis lényegében készen van a terv. (A hazai törvényalkotási gyakorlatból kiindulva ugyanis aligha dolgoznak ki és szövegeznek meg egy-két hét alatt egy olyan adójogszabályt, amelynek számos nehéz alkotmányjogi próbát is ki kell állnia - az ingatlanadó tervezete például ismét késik fél évet.) Úgy tudjuk, a kormánynak az elvárt adóra vonatkozó eredeti koncepciója épp megfelelhet a kívánalmaknak. A tavaly nyáron végül elvetett ötlet ugyanis az volt, hogy egy külön adónemben vessenek ki olyan adót a cégekre és egyéni vállalkozókra, amely független a kimutatott nyereségüktől - vagyis vélhetőleg a bevétel alapján számítandó. S annak érdekében, hogy ne terheljék ezzel a nyereségadót fizető cégeket, az új adót le lehetett volna vonni a nyereségadóból. Végül nem ez a verzió került a kiigazító csomagba, hanem a "technikailag" egyszerűbb, ami a társasági adón és az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadóján keresztül rendezte volna az adóelkerülés kérdését. Az Alkotmánybíróság szerint az alaptörvénybe ütköző módon.
A másik terv azonban már vélhetőleg nem tartalmazná az Alkotmánybíróság által talált hibákat. Az elvárt adót ugyanis azoknak kellett volna fizetniük, akik veszteségesek vagy a nyereségük a bevételükhöz képest túlzottan is csekély. Az AB szerint így olyan feltételezéssel (vélelemmel) élt a kormány, hogy az érintett vállalkozásoknál képződött jövedelem, amit meg kell adóztatni. Márpedig adót kivetni csak valós jövedelemre lehet, vélt nyereségre nem. S szintén aggályos volt alkotmányjogilag az, hogy az adózóknak nem adta meg a törvény a lehetőséget arra, hogy bizonyítsák, valóban veszteségesek.
A lehetséges új adó valószínűleg nem vélt jövedelmet, hanem valós bevételt terhelne, s "ellenbizonyításképpen" levonható lenne a nyereségadóból. Persze a cégek és vállalkozók egy részével szemben még ez sem nevezhető korrekt magatartásnak. Sokaknak ugyanis épp azért negatív a nyereségadó-alapjuk, vagyis azért veszteségesek, mert különféle adókedvezményeket érvényesítenek, amelyeket épp a kormány adott meg nekik, például, hogy ösztönözze a beruházási, fejlesztési vagy foglalkoztatási kedvet.
Az is egy új adó bevezetését valószínűsíti, hogy a társasági adóba aligha tud úgy belenyúlni év közben a kabinet, hogy az ne legyen ismét alkotmányosan aggályos. A társasági adó ugyanis éves adó, akárcsak az egyéni vállalkozók jövedelemadója.
Mindenesetre az adókerülő vállalkozások megadóztatásából 30 milliárd forintot vár az idei második fél évben a kormány a pénzügyminiszter szerint. Ez éppen annak az öszszegnek a fele, ami a cégek és az egyéni vállalkozók elvárt adójából összejött volna 2007-ben. A másik, vagyis az első fél évre számított 30 milliárd forintot pedig a költségvetés egyensúlyi tartalékából zárolják. Ezt az összeget november 30-a után akkor helyezhetik vissza a tartalékba, ha erre adó- és járulékbevételi többletből futja, vagyis a vártnál legalább ennyivel többet fizetnek be.
Ez persze azt is jelenti, hogy a kormány már nem számít az elvárt adó januári és februári részleteire sem. Lemond az alkotmányellenes adó első kéthavi összegéről, amit - a Pénzügyminisztérium korábbi érvelése szerint - azért fizettethetett volna be a cégekkel, mivel az AB csak február végi hatállyal semmisítette meg az adószabályt. Erről külön törvénymódosító javaslatot terjeszt a szaktárca az Országgyűlés elé, amire akár már jövő hétfőn igent mondhat a parlament négyötödös többsége - közölte Veres János. Hozzátette: ha megszavazzák a javaslatot, az egyéni vállalkozóknak sem kell megfizetniük az elvárt adót. Igaz, a rájuk vonatkozó szabályozásról egyelőre nem mondott véleményt az Alkotmánybíróság, az ezzel kapcsolatos beadványról még nem döntöttek.
A hétfőn napirendre kerülő javaslat arra is kitér majd, hogy azok, akik eddig befizettek valamennyi pénzt elvárt adóként, azt visszakapják. Veres János szerint 500 vállalkozás adott be bevallást ez ügyben, s ennél kevesebben fizettek - nekik jár vissza ez az összeg.
