Gyilkos indulatokat kavart az 56-os darab
Ritkán vált ki komoly indulatokat egy színházi előadás. A legradikálisabbak közé tartozott, amikor a Krétakör Színház Hazámhazám darabjának zsámbéki bemutatóját egy csapatnyi tüntető akarta megakadályozni, kommunistázó és a liberálisokat gyalázó jelszavakat skandálva. Kecskeméten a színpadi vörös csillag miatt jelentették fel a direktort, a Ruttkai Éva Színház Kurvapecér című produkciójának egyik jelenetét pedig egy képviselő tartotta közerkölcsöt sértőnek.
Az elmúlt hetekben a kaposvári Csiky Gergely Színház - amely legutóbb a színigazgatói pályázat fordulatai miatt került be a lapokba - művészei gyalázkodó e-malieket és üzeneteket kaptak. December végén mutatta be a társulat az 56-os forradalom évfordulójára készült, 56 06 / őrült lélek vert hadak című produkcióját, amelynek egyik, Tóth Ilonára utaló jelenete kavarta a vihart. A fiatal medika pere kapcsán ma is kérdés: részt vett-e Kollár István meggyilkolásában. Erről a jelenetről lapunk kritikusa, Zappe László így írt január közepén: "Legerősebbnek a második részt nyitó kórházi jelenetet éreztem, ahol a történelemtől meghajszolt, kimerült emberek, betegek és sebesültek, orvosok és ápolók őrült tettekbe sodródnak. Itt zajlik le egy közismert történet - kiélezett változatban ugyan: a forradalmi hevületű, életmentő munkájuk közben hol a hivatali bürokráciával, hol a röpcédulagyártással küszködő nők halálra ítélnek és megölnek egy ártatlan fiatalembert..."
Az előadás rendezője és egyik szerzője, Mohácsi János lapunknak úgy nyilatkozott: Tóth Ilona történetét döbbenetesen jó témának tartották szerzőtársával, Mohácsi Istvánnal. Nem a történethűség érdekelte őket, hanem az út, amely emberöléshez vezette a medikát. Természetesen eleget tanulmányozták az 56-tal foglalkozó történészi munkákat, például Eörsi László a forradalomról szóló írásait.
A rendező szerint bebizonyosodott, hogy az 56-os darabjukat gyalázók többnyire nem látták az előadást. Ezt egyébként maguk is jelezték leveleikben. Egyesek attól tartanak, hogy a társulat kiforgatja az igazságot és félrevezeti a fiatalokat. Mások azt vetették a Tóth Ilonát játszó színésznő, Gubás Gabi szemére, nem tudja, mivel tartozik "az élők sorából fiatalon, tragikusan távozóknak". A politikai hangvételű levelek a színészeket és a rendezőt a Gyurcsány-kormány kiszolgálóiként tüntetik fel, és hangsúlyozzák: "közpénzből ne csináljanak ilyen szemetet".
A felháborodás előzménye egy, a szélsőséges hangvételéről ismert internetes honlap cikke volt, amely megnevezte, kik a felelősök az előadásért, és magántelefonszámaikat is nyilvánosságra hozta. A cikk írója arra buzdította olvasóit, üzenjenek az alkotóknak. Mohácsi nem zárkózik el a vitától, amely a színház fórumán nyomon követhető. Volt, aki információt kért a darabról, másoknak a szövegkönyvet küldte el.
Úgy tudjuk, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának polgári jogi tanszékét vezető Jobbágyi Gábor arra kéri a Somogy megyei főügyészt, indítson személyiségi jogi pert a színház igazgatója, rendezője és írója ellen. Magas összegű nem vagyoni kártérítést javasol, és azt, hogy a per befejezéséig függesszék fel a darab játszását. Mellékelte hozzá az egyik lap cikkét a bemutatóról, valamint Tóth Ilonáról írt saját könyvét. Állítólag Jobbágyi Gábor nem látta az előadást, információit - úgy tudjuk - több helyről gyűjtötte. Állítólag érvei között az szerepel, hogy 2000-ben a Fővárosi Bíróság semmissé nyilvánította a medika ügyében hozott 1957-es ítéletet, így Tóth Ilonát a darabban emberölést elkövető gyilkosként beállítani súlyos jogsértés, az elhunyt jó hírnevét sértő magatartás, amely közérdekbe ütközik.
Megpróbáltuk megkeresni Jobbágyi Gábort, de nem sikerült őt elérnünk. A Somogy Megyei Főügyészségen azt az információt kaptuk, hogy az ügy a magánjogi és közigazgatási jogi szakághoz került, és ott vizsgálják, van-e alapja a kérelemnek.
Mohácsiék szintén értesültek a beadványról, és kikérték egy jogász véleményét az esetleges per kimeneteléről. A szakértő úgy vélte, a mártírság történetileg változó fogalom, a művészi szabadsághoz tartozik ennek értelmezése. Hozzátette: a Fővárosi Bíróság nem azért mentesítette Tóth Ilona ügyét, mert a medika nem ölt embert, hanem forradalmi és szabadságharcos céljai, eszmeisége miatt.
