- Mit gondol arról a vitáról, amely az árpádsávos zászlók és az antiszemitizmus kapcsán alakult ki?

- Imre király óta létező zászló az árpádsávos lobogó. Mégis össze kellene tekerni, és viszszahelyezni a történelmi relikviák közé. Nincs helye köztereken olyan zászlónak, amely sérti százezrek érzékenységét. A történelmi jelképek nemes ügyek, amelyeket rosszul is föl lehet használni. Az árpádsávos lobogó alatt ocsmány dolgok történtek. A legszörnyűbb a holokauszt volt. Méltatlan, hazaáruló kezek lengették ezt a zászlót egy idegen birodalom szolgálatában, minden olyan mozzanat, amely ezt a kort felidézheti, kárt okoz. Nem örülök, hogy egy angol lapban taglalják a magyarországi antiszemitizmust. De annak sem, ha külföldi politikusok állandóan állást foglalnak hazai ügyeinkben.

- A nemzeti lobogó túlzott használatát is kifogásolja?

- Kezd eluralkodni Magyarországon az amerikai divat, hogy boldog-boldogtalan állandóan magára veszi a nemzeti színeket. Ráadásul pártpolitikai célokból.

- Többen büszkék arra, hogy így fejezhetik ki érzéseiket.

- A magyarok többségének lelkében a trikolórnak szakrális jellege van, amely nem arra való, hogy a nap huszonnégy órájában kérkedjünk vele. A nemzeti elkötelezettség nem attól függ, hogy ki, mekkora zászlót köt magára.

- Ön szerint milyen lesz a március 15-i ünnep?

- Aggódom. A reformok és a reformellenesség mentén ragályként terjed az országban a düh. Hiába a miniszterelnök ellenállása, ha újra kitör a zavargás. A káosz elbizonytalaníthatja a pénzügyi köröket, és ez ártana a magyar gazdaságnak.

Boross Péter