- Nemcsak az volt a célunk, hogy egy kis pezsgést vigyünk a gyerekkönyves szakmába, hanem hogy összehozzuk az írókat a rajzolókkal, és az így egymásra talált szerzőket pedig a megfelelő kiadóval és a közönséggel - világítja meg Kovács Eszter szerkesztő a díj hátterét. A szakmai érdeklődést mi sem jelzi jobban, mint hogy öt kiadó, illetve folyóirat, internetes lap és gyermektévé is bejelentkezett egy-egy különdíjra. A "felnőtt" folyóiratokat az idén az Élet és Irodalom képviselte. Az aranyvackor és az oklevelek átnyújtása mellett a kiadók már a leendő együttműködést is jelezték a kiválasztott szerzők felé: az igazi elismerés itt jobbára felkérést, nem ritkán szerződést jelentett. Jövőre talán ez a lista is bővülni fog.

A kortárs szerzők díjazása egyben az áttörés reményével is társul. Egy ilyesfajta, rangos zsűri által odaítélt elismerés és a hozzá kapcsolódó kiállítás segíthet meggyőzni a némileg konzervatív ízlésű szülőket, hogy a Hófeherkén túl is létezik igényes, modern, képi világát tekintve is magas színvonalú gyermekirodalom. Ráadásul nem elhanyagolható szegmensről van szó, hiszen a legfrissebb adatok szerint a hazánkban megjelenő könyvek tíz százalékát a gyerekeknek szóló kötetek teszik ki.

De elég csak egy pillantást vetni Drescher Mária (dicsérő oklevél) bájosan otromba figuráira, Szolnoki Beatrix (Csimota-különdíj - legeredetibb illusztráció) rajzaira, mely a budapesti bérházak és utcák fotóit vegyíti a gyermekrajzok világával, hogy belássuk: eredeti hang, új formanyelv követel magának helyet a nap alatt. Hasonlóképpen megkapóak Till Tünde nagy türelmet mutató nemezei, vagy Makhult Gabriella (Kogart-különdíj, legötletesebb illusztráció) kihajtogatós, szinte azonnal megelevenedő Mozgó könyve. S bár a Disney-esztétikán felnövő generációnak első pillanatra csúnyának tűnik Forró Orsolya és Koncz Tímea munkája (Csodaceruza-különdíj - a legprogresszívebb gyermekkönyv), alaposabban megnézve csak csodálkozhatunk azon a vizuális bátorságon, ahogyan a nemiséget és a szülést dolgozzák fel a gyerekek számára, egyáltalán nem bántó vagy tolakodó módon.

Az idén azonban nem ezek, hanem egy munkába igyekvő szentjánosbogár és egy kislány találkozásának története és annak illusztrálása érdemelte ki a százezer forinttal járó nagydíjat.

- Mindenképpen el akartam kerülni a már megszokott, negédes, de azért agyonrealizált világot, ezért úgy döntöttem, az éjszaka megszelídítéséről írok egy kis történetet - meséli Gévai Csilla, a díjnyertes Holdfényszüret című mese alkotója. A rajzolás mellett civilben - kulturális antropológusként - a klímaváltozás hatásait tanulmányozza, és lenyűgözi az eszkimó kultúra és képi világ egyszerűsége. Ez természetesen a rajzaiban is visszaköszön.

S hogy miért találni csak elvétve férfiakat (az írók között már némileg kiegyensúlyozottabb az arány) a gyermekrajz mezőnyében? Mert őket hamar felszippantja a nagyobb jövedelemmel kecsegtető reklámgrafika és weboldaltervezés. A nők viszont biztos háttér mellett, nagyobb empátiával közelítik meg a gyermekek világát. Vagy ahogy ők mondják: kell egy jó férj, s akkor már lehet nyugodtan rajzolgatni a garázsban.

Gévai Csilla Holdfényszürettel nyert