Megbukott az elvárt adó
Több tízmilliárd forint sorsáról döntött az Alkotmánybíróság, amikor tegnap közzétett határozatában megsemmisítette az elvárt minimális társasági adó intézményét. Ennek bevezetéséről 2006 nyarán, a kiigazító csomag részeként döntött a Gyurcsány-kormány, a rendelkezés 2007. január 1-jén lépett hatályba, fizetni legkorábban a második fél évben kellett volna rá előleget. Az elvárt adó célja az lett volna, hogy a jövedelmeiket különböző adózási és egyéb kiskapuk segítségével eltitkoló vállalkozások is fizessenek társasági adót. Vagyis ez is egyike volt a gazdaság kifehérítését célzó, ám alkotmányjogilag nem éppen megalapozott adójogi próbálkozásoknak. Emlékezetes: korábban a valóságban elköltött, ám papíron a vállalkozások pénztárában lévő pénzek tulajdonosait a házipénztáradóval kívánta nagyobb adófizetésre szorítani a kormány, ám azt a jogszabályt november 13-án megsemmisítette az AB. A mostani döntéssel együtt a Gyucsány-csomaghoz kapcsolódó ötödik rendelkezésre mondott nemet a taláros testület tavaly november eleje óta, ebből az említett két kérdés volt adózással kapcsolatos.
Elvárt adót annak a cégnek kellett volna fizetnie, amelynek társaságiadó-alapja, vagyis a különféle kedvezményekkel csökkentett nyeresége nem éri el bevételének két százalékát, illetve kereskedelmi cégeknél a bevételből ki lehetett volna vonni azoknak az áruknak a beszerzési értékét, amelyeket eladott a vállalkozás. Magyarán fizettek volna a veszteséges és a "nem eléggé nyereséges" vállalkozások. Mégpedig az árbevétel - illetve az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett árbevétel - két százaléka után 16 vagy 10 százalék társasági adót.
Ezt a szabályt azért volt indokolt megsemmisíteni, mert az így létrejövő adóteher korántsem áll közvetlen összefüggésben az adózó valós jövedelmi helyzetével, aminek alapján a magyar alkotmány szerint adóztatni lehet. A jogszabály ténylegesen meg nem szerzett, csupán a honatyák által vélelmezett jövedelmet, illetve nyereséget adóztatott volna. Ráadásul nem adta meg annak a lehetőségét, hogy a vállalkozó bizonyítsa, valóban veszteséges, és nincs olyan nyeresége, jövedelme, amely jogalapot teremtene az adó befizettetésére. (A nem csak a vállalkozókra érvényes, ám nagyrészt őket érintő dupla járulékalap esetében például volt erre lehetőség: aki gazdálkodási okból nem tudja azt kifizetni, vagy munkavállalójának valóban kisebb bért ad, erről értesítheti az APEH-et, s nem kell a dupla, havi 131 ezer forint járulékalap után fizetnie.)
Az elvárt adó az AB határozata alapján 2007. február 27-től nem létezik. Ez azt is jelenti, hogy az év első két hónapjában létezett, hatályos és érvényes volt. A Pénzügyminisztérium jogi álláspontja szerint tehát az első két hónap után kell elvárt adót fizetni. Ám - mint azt Pichler Ferenctől, a tárca kabinetfőnökétől megtudtuk - a kormány még dönthet máshogy. Ha azonban nem dönt, s marad két hónapra az elvárt adó, a közteher bevallásának és megfizetésének módjáról később tájékoztat a szaktárca. Könyvelők szerint ez utóbbi eshetőség egyet jelent azzal, hogy jövőre két mérleget kell készíteni, az egyiket 2007. február 27-i dátummal. Ez persze némi "játékteret" is biztosítana az érintett cégeknek, hiszen sokan még befolyásolhatják, hogy a februárban elvégzett munkák után valóban februári teljesítéssel írnak-e számlát, vagy esetleg át tudják azt "csúsztatni" márciusra, hiszen a bevétel kiszámításakor a teljesítés időpontja számít.
A kormánynak még arról sincs szilárd elképzelése, miként pótolják a kieső bevételt. Az elvárt adóból 55 milliárd forintot vártak az idén (ide tartozik az adó jövőre befizetendő része is az uniós, ESA-elszámolás szerint). A pénz egésze nyilván nem úszik el, minthogy előfordulhat: két hónap után fizetnek a cégek, s némi bevétel azoktól is befolyik majd, akik egyébként is nyereségesek lettek volna, csak "nem eléggé". A hiányzó összeg így is vélhetőleg több tízmilliárd forintot tesz majd ki. Veres János pénzügyminiszter brüsszeli nyilatkozata szerint a szaktárca a következő egy hétben áttekinti az AB döntése nyomán keletkezett feladatait. Az MTI tudósítása szerint a miniszter biztosított arról, hogy ez nem befolyásolja a konvergenciaprogram teljesítését.
Vélhetőleg tehát egy héten belül kiderül, mivel pótolható a bevételkiesés, illetve "orvosolható" a helyzet más módon. Kékesi Tibor, az MSZP szakpolitikusa szerint a költségvetési törvényben szereplő, összesen 225 milliárd forint tartalékkal a kormány megfelelően bebiztosította a GPDP 6,8 százalékában meghatározott hiánycél teljesülését. Vagyis az a lehetőség mindenképpen fennáll, hogy a tartalékba helyezett összegek el nem költésével orvosolják a problémát (a tárcák csak akkor nyúlhatnak a fejezeti tartalékokhoz, ha a negyedévente esedékes felülvizsgálatokkor rendben lévőnek találják a büdzsé helyzetét). Azt kizárta a képviselő, hogy évközi adómódosítással, vagyis adóemeléssel hoznák be az elmaradást. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy 2008-ban más adójogi megoldással, de pótolnák az érintett vállalkozói kör olyan mértékű megadóztatását, amilyet az elvárt adó jelentett volna.
S hogy mely cégekről van szó? Nyilvánvalóan a veszteségesekről - az APEH 2005-ről szóló adatai alapján a nyereségadót bevalló 318,4 ezer cég 37 százaléka ilyen. Ezenkívül a nem eléggé nyereséges cégek közül jelentősen terhelte volna ez a szabály azokat, amelyeknél a bevétel egy részét egy a céggel egy tulajdonosi körben lévő vállalkozásból átemelt (apportált) üzletág vagy épület adja - így sok ingatlanvállalkozás fizetett volna többet.
Ez az eszközátruházás ugyanis tényleges bevételt, vagyis a nyereségre alapot adó jövedelmet nem jelent, mégis a bevételek között kell elszámolni. Így ezeknél a cégeknél könynyen előfordulhat, hogy nyereségük csekély ugyan, de bevételük magas. Szakértői vélemény szerint náluk ez az adóteher 50-70 százalékos emelkedését is okozhatta volna. Hasonlóan jártak volna azok a cégek, amelyek leányvállalataiktól nagy értékű osztalékbevételt könyvelnek el, a leánycégnél leadózott osztalék ugyanis szintén növeli a bevételt.
November eleje óta a Gyurcsány-csomag tizenegy rendelkezését vizsgálta az Alkotmánybíróság, ezekből öt nem állta ki az alkotmányossági próbát. A taláros testület előtt van még két beadvány a társasági különadóval kapcsolatban. Sereg András, az AB szóvivője szerint ezekről április végén, május elején dönthet a testület. A határozat mintegy 150 milliárd forint idei adóbevétel sorsát érintheti.
