Morvai Krisztina és a Magyar Mérce - zsák a foltját

Az ELTE docense, az október 23-i erőszakos események kivizsgálására alakult Civil Jogász Bizottság társelnöke a "Magyar Mérce" című lapnak adott interjút. (A lap vezető munkatársai között ismert jobbikosok találhatók, főszerkesztő Novák Előd, a Morvai nyilatkozatának helyet adó számban egy másik ismert radikális, Vona Gábor írta a vezércikket. Morvaival Hering József készítette az interjút.)
A lap munkatársának egyik állításba öltöztetett kérdése így hangzik: "Az egykori Szabad Nép szellemi jogutódjának világhálós kiadásában olvasható, hogy az ön bizonyos megnyilatkozásai a nácizmus és az antiszemitizmus szellemiségére emlékeztetnek." Morvai Krisztina ilyen megjegyzésekkel kommentálja ezt: mivel szakmailag "nem tudnak rajtam fogást találni", (...) "kitalálták, hogy antiszemita vagyok." (...) "Teljes iparág épült az antiszemitizmus elleni harcra, amiért nyilván pályázati pénzeket nyernek, külföldi támogatást kapnak."
 Morvai Krisztina szerint "a kormányhoz hűséges médiumok és az értelmiség tekintélyes része" (...) "minden eszközzel azon vannak, hogy letörjék a magyar ember büszkeségét és önbecsülését", és "durva bűnt követnek el ezzel a magyar nemzet ellen."
Morvai Krisztina a Magyar Mérce olvasóihoz szólva hálát ad Istennek, hogy "itt van például az önök lapja is, amelyből őszinte és jó információkhoz jutok."

A Magyar Mércének ugyanabban a számában Horthy-poszter található, egy cikkből arról értesülhetünk, hogy "Cigánybűnözés létezik", egy másik írás címe szerint "Egy hálás zsidó ajánlott fel fehér lovat  jobbikosok Horthy-emlékfelvonulására".
A lap szavazásának eredménye szerint olvasótáboruk - kedvenc nemzeti szimbólumaikból következtethetően - a Magyar Demokrata táborától erősen jobbra áll. Legkedvesebb szimbólumuk az Árpád-sáv és Nagy-Magyarország címere, ezeket persze a demokratások is respektálják, de a nemzeti trikolórt azért előbbre sorolják.

További "pikáns" adat, hogy a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) honlapján található pályázati információk szerint dr. Szöőr Anna pszichológus és jogász szakértő (a Morvai Krisztina által vezetett bizottság egyik tagja) pályázott a Közalapítványnál - a korábbi korok és a mai társadalom antiszemita megnyilvánulásaira figyelmet irányító, és zsidó értékeket terjesztő - TV-műsor készítésére és sugárzására. A pályázatra a kuratórium a közzétett lista szerint nem ítélt meg támogatást.

V mint virtus

Ezzel a címmel írt publicisztikát az MSZP hétvégi kongresszusáról és Gyurcsány Frenc elnökké választásáról a bukaresti Új Magyar Szóban Salamon Márton László, aki úgy látja: Az újdonsült elnök székfoglaló sajtóértekezletén tet kijelentése, miszerint „A kevélykedés nem szokott hasznot hozni” – "bizony eléggé hamisan hangzott annak a Gyurcsánynak a szájából, aki – elnökjelöltként – a szavazás előtt kijelentette, hogy csak akkor vállalja el a szocialista párt vezetését, ha a küldöttek legalább háromnegyede mellé áll. Ennek ellenére mind a küldöttek előtti fellépése – lásd a szavazás eredményeit –, mind pedig az MSZP-elnöki minőségben tett első, nyilvánosság előtti megnyilatkozása hatásos, vagy legalábbis hatékony volt.
A magyar miniszterelnök elérte valamennyi célját: pártelnökké választásával megerősítette a hatalmát, és az ideológiailag meglehetősen heterogén szocialista pártot rábírta, hogy látványosan hitet tegyen az ő nevével fémjelzett reformprogram mellett. Amúgy a populista politikusok idejét élő Kelet-Európában az ilyen tudatos, ál-hetykeség nyerő lehet, amennyiben az illető jól csinálja. És Gyurcsány Ferencről ezt feltétlenül el lehet mondani, még ha ezzel a stílusával a magyar kormányfő legalább ugyanannyira ádáz ellenségeket szerez is magának, mint amennyire hű támogatókat.
A magyarországi baloldalon azonban a gyurcsányi virtus meglepő összhangot teremtett. Vélhetően annak is köszönhetően, hogy Gyurcsány Ferenc kedélytelenül pragmatikus elődjének, Medgyessy Péternek az orbánviktori karizma felett 2002-ben aratott győzelmét csakis egy ilyen virtussal lehetett négy évvel később megismételni. Kikandikálva kissé a pannon valóságból, Gyurcsány MSZP-elnökké választását abszolút közép-kelet-európai normalitásnak is vehetnénk, egyetlen megjegyzéssel. Az a formula ugyanis, hogy a legnagyobb kormánypárt elnöke egyben a kormány feje is, teljességgel megszokottnak és a gyakorlatban működőképesnek tekinthető. (Ellentétben az államfővé választott pártelnök-formulával, amelyre a számos rossz példa egyike a jelenlegi román államelnök.)
Rendhagyó viszont Gyurcsány esetében az, hogy ő előbb vált miniszterelnökké, és csak azután választották meg az őt jelölő kormánypárt elnökévé. Ez azt mutatja, hogy az ország válságban van, és ezért erős kezű, hatalomkoncentráló vezetőre van szüksége, aki az erővonalakat is képes újrarajzolni. Akinek kezében koncentrálódik mind az ideológiai vezetés, mind a végrehajtás. Ez lehet most Magyarországon a nyerő formula.
Ez, vagy semmi."

Üllői út, az ígéret zöldje

Új válságkezelési variáció: vagyonkezelői pályázatot ír ki az FTC - írja a Népszava. - "A Fradi kommunikációja szétesett, mint az ukrán legó, mert csak bajról, rontásról és vészről szólnak a hírek: Dámosy Zsolt klubelnök kéthavonta bejelenti, hogy újabb 500 millióval nőtt a hiány, a licitspirál most éppenséggel kétmilliárd forinton áll." A Népszava szerint azért születőben van egy részsiker is: "ha minden igaz, akkor ma este szentesítik azt a szerződést, amely lehetővé teszi egy nyílt pályázat kiírását a klub ötéves működtetésére."

A rendőrséget érdekli Pörzse Budaházy-interjúja

A rendőrség vizsgálja annak a tévéinterjúnak a tartalmát, amelyet Pörzse Sándor készített az országos körözés alatt álló Budaházy Györggyel. A riportot az Echo Tv sugározta a hét végén. A Magyar Hírlap úgy tudja, a Nemzeti Nyomozó Iroda saját hatáskörbe vonta a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól az MTV-székház szeptemberi ostroma óta keresett férfi ügyében.

"Polgári" vezércikk

Mivel ez egyfajta lapzsemle, úgy illik, hogy rögzítjük: ma sem jelent meg vezércikk nélkül a polgári napilap. Címe is van: A példakép.

Legérzékenyebb pontján támadják az Oscar-díjas Al Gore-t

Al Gore az ifjabb Bush-sal szemben 2000-ben elszenvedett elnökválasztási fiaskó után teljes erővel a környezetvédelem, és elsősorban a légszennyezés folytatódása esetén fenyegető klímakatasztrófa témájára összpontosított. Hatékony népszerű-tudományos ismeretterjesztő szervezetet állított fel, ismertségét és befolyását a világ számos pontján tartott előadásokon vetette be, hogy minél több embert és intézményt ráébresszen a gyors cselekvés szükségességére.
Az Index a Drudgereport-tól vett át egy közleményt, amely a Tennessee Center for Policy Research (TCPR) nevű "nonprofit, pártonkívüli szervezet" jelentését ismerteti. A szervezet azt állítja, Al Gore bort iszik és vizet prédikál: kiemelkedően energiafaló háztartást tart fent.

Al Gore előadásainak anyagát rendkívül gazdag kép- és ábraanyaggal felszerelt könyvben is hozzáférhetővé tette ("Kellemetlen igazság"), az azonos című dokumentumfilm pedig, amelyet tavaly ősszel a magyar mozikban is bemutattak, a dokumentumfilmek kategóriájában elnyerte a 2007-ik évi Oscar-díjat. Al Gore tevékenysége tehát sikeres, nem meglepő, hogy hazájában komolyan kezdik vizsgálni személyét, hátterét, próbára teszik mondanivalójának hitelességét.