Egyelőre kiábrándító a közép-európai légitársaságok pénzügyi teljesítménye. A Malév és a SkyEurope a 2006-os pénzügyi évben egyaránt tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget produkált. A Wizz Air megalakulása óta titokban tartja eredményeit, ám a londoni cégbíróságon nemrég leadott mérlegekből kiderül: a cég több mint ötmilliárdos mínuszban repült, miközben a nagy nyugat-európai konkurensek masszívan nyereségesek.

A légitársaságok teljesítményének korrekt összehasonlítását több tényező is nehezíti: a Malév brutális vesztesége például még nem hivatalos információ, mivel a mérlegadatokat majd csak tavasszal publikálják. A Wizz Air adatait pedig azért érdemes óvatosan kezelni, mivel a társaság március 31-én zárja a pénzügyi évet, azaz a 2006-os adatok valójában közel egyévesek. A SkyEurope-nál szeptember 30-a a mérlegforduló napja, vagyis mindhárom légitársaság különböző időszakokra adja meg eredményét.

Az persze így is egyértelmű, hogy a kelet-európai piacra szakosodott cégek egyelőre évente milliárdokat buknak el, aminek leggyakoribb magyarázataként a méretgazdaságosságra szoktak hivatkozni: 3-4 millió utas egyszerűen nem elég a nyereségességhez, mivel ebben az iparágban rendkívül magas az állandó, illetve egyszeri költségek aránya. Jellemző, hogy a tíz-tizenötször több utast szállító konkurensek 3-6 százalék közötti profitrátával dolgoznak, míg például a SkyEurope minden 100 forint bevétel mellé még további 35 forint veszteséget termel. Ehhez képest a Malév a maga, ugyancsak 100 forintra eső 5-10 forintos üzemi deficitjével szinte már elismerésre méltó teljesítményt könyvel el.

Ugyanakkor a SkyEurope és a Wizz Air védelmében elmondható, hogy a nemrég startolt cégek érthető módon jóval többet költenek piacépítésre, marketingre, reklámra, mint a jól ismert légitársaságok. A SkyEurope részvényesei valószínűleg emiatt is szavaznak egyelőre bizalmat a cégnek. A tavaly év végén többé-kevésbé stabilan 3 euró körül tanyázó papírok immár hetek óta az 5 és 6 eurós sáv között mozognak a bécsi tőzsdén, noha az elmúlt évben az 1,42-es árfolyamon is kötöttek már üzletet. A Sky-papírok azután lettek ilyen kapósak, hogy kiderült: Viktor Vekszelberg, egy főleg Svájcban üzletelő orosz milliárdos osztrák befektetési bankár társával, Ronny Pecikkel együtt 7,8 százalékos pakettet vásárolt fel. Alapkérdés ugyanakkor: vajon kitart-e a légitársaság rendelkezésére álló tőke a nyereségesség elérésééig? A 2006-os 58 millió eurós mérleg szerinti eredmény már önmagában felér egy csőddel, ám a York Capital pénzügyi befektetői csoport 56,3 millió eurós tavaly év végi befektetésének köszönhetően látszik némi remény arra, hogy a SkyEurope túléli az idei évet. A cégvezetők ugyanakkor csak 2008-ra ígérnek nullszaldót, tehát a vízválasztó a jövő évi őszi-téli időszak lehet.

A Wizz Airről sajnos jóval kevesebb információ áll rendelkezésre, mivel a SkyEurope-pal ellentétben nem tőzsdei cégről van szó. A március 31-gyel záródó 2006-os pénzügyi év mérlege csak néhány hete érhető el az angol cégbíróságnál. A dokumentumban az szerepel, hogy a társaság tavaly márciusban újabb 6 millió eurós tőkejuttatást kapott az Indigo Hungarytől, és a bevételarányos veszteséget sikerült a 2005-ös 61-ről 16 százalékra csökkenteni, azaz a 131,7 millió eurós bevétel mellett az adózás előtti eredmény már "csak" mínusz 21,3 millió euróra (5,4 milliárd forintra) rúgott.

A Malév esetében a sikeres privatizáció kisebb csodának minősíthető, hiszen a cég az elmúlt hónapokban igen kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe manőverezte magát. A nemzeti légitársaság új tulajdonosának elsőként több tízmilliárd forintos tőkeinjekcióval kell új életet lehelnie a cégbe, hiszen jó néhány üzleti partner türelmetlenül várja már a számlák kifizetését.