Rekordbírságot szabtak ki a Microsoftra
Rekordösszegű, másfél milliárd dolláros bírság fenyegeti a Microsoftot. Szabadalmi perben még sohasem ítéltek meg ekkora kártérítést. Ehhez fogható döntés utoljára 1990-ben született, amikor a Kodak 909 millió dollárt fizetett a Polaroidnak, amiért jogtalanul használta a fényképet azonnal előhívó és nagyító kamera szabadalmát. A Kodaknak ki kellett vonnia termékét a piacról.
A Microsoft kontra Alcatel-Lucent-ügy azonban bonyolultabb. A kérdés az, ki dolgozta ki, vagyis kié az MP3-as technológia, amely lehetővé teszi zeneművek internetes terjesztését, ami óriási üzlet. Ám ha az ítélet nem változik, annak következményei beláthatatlanok, hiszen cégek százait lehet majd perelni, olyan vállalatokat, amelyek MP3-as lejátszókat, illetve azt tartalmazó számítógépeket, mobiltelefonokat vagy szoftvereket gyártanak - az Apple-től a Sonyig.
A pert még 2003-ban a Lucent indította eredetileg a Dell és a Gateway komputergyártók ellen, ám hamarosan az alperesek között találta magát a Microsoft is, amelynek Windows operációs rendszere és Windows Media Player programja szintén tartalmazta a vitatott szabadalmat. A Lucent tavaly frigyre lépett a francia Alcatellel, s így már kettejük nevében folyt a jogi küzdelem. A cég arra hivatkozott, hogy az MP3 technológiát a Lucent kutatási részlege, a Bell laboratórium dolgozta ki húsz évvel ezelőtt. A Microsoft azzal védekezett, hogy a szabadalomhoz a német Fraunhofer Intézettől jutott, amely a Thomson elektronikai céggel és a Bell laboratóriummal együtt vett részt az MP3 megalkotásában, s jogosan engedélyezi a szabadalmat. Az Alcatel erre azt mondta, hogy két olyan szabadalomról van azonban szó, amely még a vállalatok együttműködése előtt, a Bellben született.
Az esküdtek úgy találták, hogy a Microsoft nem járt el rosszhiszeműen az ügyben, ezért kell csupán másfél milliárdot fizetnie. Ha tudatosan alkalmazta volna engedély nélkül a szabadalmat, akkor 4,5 milliárdra büntették volna. A Microsoft jelezte, felkéri a bírót, hogy vessen véget az eljárásnak, vagy jelentősen csökkentse a büntetést. Ha nem sikerül most dűlőre jutni, akkor fellebbez, s az újabb eljárás további egy-két évig elhúzódhat. A másfél milliárdos összeg egyébként úgy jött ki, hogy a 2003 óta eladott, Windows vezérelte számítógépek árának fél százalékát számították ki. A Microsoft ezt a módszert is megkérdőjelezte. Az Alcatel viszont ezt a fél százalékot a szellemi tulajdona jogdíjának tekinti.
Az ágazat elemzői most azon töprengenek, vajon az Alcatel csupán valamiféle egyezséget akart-e kicsikarni a Microsoftból, amely azonban nem állt kötélnek. Egyrészt elvi, másrészt pénzügyi okokból. Ha belemegy az alkudozásba, valóban beláthatatlan vitáknak teszi ki magát. De a másfél milliárdot mellényzsebből kifizetheti, ha évek múlva esetleg valóban végleg kiróják rá a büntetést. A múlt év végén a készpénzállománya 29 milliárd dollárt tett ki.
Egyes szakértők úgy vélik, az Alcatel csupán a Microsoftnak ment neki, amellyel több ügyben is összeütközésbe került, mások meg úgy gondolják, az Alcatel ölébe hullott a szerencse, hiszen valóban megtámadhat még rengeteg céget ugyanezen az alapon. A Microsoft egyébként nemrégiben indított elleneljárást az Alcatellel szemben egy szövetségi hatóságnál, azt kérve, hogy a francia cég ne exportálhasson az Egyesült Államokba az internetes üzenetközvetítésre alkalmas technológiát. Ezen esetekkel párhuzamosan, de azoktól függetlenül az amerikai legfelső bíróság hamarosan állást foglalhat, vajon a külföldön terjesztett szoftverek beszámíthatóak-e az Egyesült Államokban folyó szabadalmi perekben. Ha nem, akkor a Microsoftra eleve csak a másfél milliárdos büntetés nagyjából fele vethető ki kártérítésként, de persze eleve csak a további bírósági tárgyalások kimenetelétől függően.
