Az utcán történtek esetleg rendőrségi közbeavatkozást is igényelhetnek. Az elmúlt hetek, hónapok rendőrségi fellépését az emberek relatív többsége (44 százalék) a törvényeknek megfelelő cselekvésként értékeli. Az MSZP táborán belül és a pártokhoz nem kötődő választópolgárok körében ez a leggyakoribb vélemény (64, illetve 41 százalék). A Fidesz támogatóinak 54 százaléka úgy érzi, hogy a rendőrség a közelmúltban túllépett a jogszabályokban meghatározott kereteken, a teljes lakosságnak azonban csak a negyede gondolja ezt. Az emberek 17 százaléka viszont épp azért bírálja a rendőrséget, hogy nem használja ki a törvény által biztosított szigorúbb lehetőségeket. A túlzóan visszafogott rendőrség képe leginkább a szocialisták körében él: 28 százalékukra jellemző.

A történelmi eseményekre való békés megemlékezés a politikai élet szereplőinek közös felelőssége. A relatív többség, 33 százalék gondolja, hogy a kormány teheti a legtöbbet azért, hogy az emberek nyugodt körülmények között tudjanak ünnepelni 15-én. A lakosság 23 százaléka szerint az ellenzéken múlik, hogy atrocitások nélkül sikerül-e megemlékezni. Bár nem szerepelt a felkínált válaszlehetőségek között, mégis a megkérdezettek 25 százaléka ragaszkodott ahhoz a véleményéhez, hogy a politikai elitnek együtt kell tennie azért, hogy méltóságteljesen teljen el az ünnep.

A magyar választóközönség megosztott a tekintetben, hogy a kormányfő a központi megemlékezésen beszédet mondjon-e. A megkérdezettek háromtizede helyesnek tartaná, ha köszöntőt mondana, de ugyanennyien csak a részvételét gondolnák fontosnak, a beszédet nem. Az MSZP híveinek java része, 75 százaléka szerint Gyurcsánynak ott a helye a rendezvényen s közülük 41 százalék a beszéd megtartását is helyeselné. A Fidesz táborán belül is többen értenek egyet Gyurcsány részvételével, mint távolmaradásával (49, illetve 41 százalék), de csak 19 százalék helyeselné, ha beszédet is mondana.