Kérem a szíves figyelmet annak ellenére is, hogy a következőkben olyan csapatnevek sorakoznak, amelyek túlnyomó többsége az égvilágon semmit nem mond a tisztelt olvasónak. Itt van a kazah Aktobe, a ciprusi Apollon Limasszol, az azerbajdzsáni FK Baku, a Feröer-szigeteki B 36 Torshavn, a máltai Birkirkara, az ír Cork City, a luxemburgi Dudelange, a litván Ekranas, az albán Elbasani, a szlovén NK Gorica, az izlandi Hafnarfjördur, a lett Liepajas Metalurgs, az északír Linfield, a finn Myllykosken Pallo, az örmény Pjunyik Jereván, a macedón Rabotnicki, a fehérorosz Sahtyor Szoligorszk, a grúz Sioni, a bosnyák Siroki Brijeg, a moldovai Serif Tiraspol, az észt TVMK Tallinn meg a walesi TNS (The New Saints)...

E huszonkét együttes alkotta tavaly a labdarúgó BL-selejtező első fordulójának mezőnyét. Legközelebb a magyar bajnok is efféle társaságba kerül, azaz vége a szép időnek, a kvalifikációs prológ kihagyásának...

A csoda azonban az, hogy eddig csak a második kvalifikációs körben kellett bemutatkozni. Elvégre a Rabotnicki-Debrecen 4-1, továbbá az Újpest-Vaduz UEFA Kupa-selejtezős 0-4 messzemenően bebizonyította, hogy még a legkisebbek is honfitársaink fölé magasodnak. (Szorosan idetartozik: a DVSC-t bucira verő Rabotnicki a Dudelange ellen 1-0, 0-0-lal jutott tovább.)

De még ennél is van lejjebb. Például abban a tekintetben, hogy nézzék majd meg, miféle beharangozók születnek, mondjuk, az MTK-Aktobe párharc kapcsán. És micsoda diadaljelentések követik az esetleges "sikert"! A feltételezett továbbjutás nyomán fel lenne fújva szépen, hogy most már jöhet az Elbasani...

Pardon, az már itt van, hovatovább évtizedek óta.