Abdullah Gül hétfőn ausztrál kollégájával, Alexander Downerral tartott sajtóértekezletén úgy vélte, hogy a cikk, amely alapján több török értelmiségi ellen indítottak már bűnvádi eljárást, árnyékot vet a Törökországban elindított reformfolyamatra.

A 301-es cikk értelmében bűncselekményt követ el az a személy, aki rágalmazza a törökséget vagy Törökország állami intézményeit. Ennek alapján indítottak eljárást Orhan Pamuk író, az irodalmi Nobel-díj tavalyi díjazottja, vagy a nemrégiben gyilkosság áldozata lett Hrant Dink törökországi örmény újságíró ellen. Dink azzal haragította magára a török nacionalistákat, hogy népirtásnak nevezte azokat a tömeges gyilkosságokat, amelyeket a török hatóságok követtek el az örmények ellen az első világháború éveiben. Mivel e népirtás elismerése bűncselekménynek számít Törökországban a török büntető törvénykönyv 301-es cikke szerint, Dinket többször is bíróság elé állították a "török nép megsértésének" vádjával. Korábban Pamuk ellen is emiatt indítottak eljárást, de felmentették a vádak alól.

Gül szerint a paragrafus miatt külföldön sokan azt gondolják, hogy Törökországban újságírók és értelmiségiek százait börtönzik be csak azért, mert nyilvánosan véleményt mondanak. "Ez nem igaz" - szögezte le a török diplomácia vezetője rámutatva, hogy Törökországban senki sem ül börtönben nézetei miatt.

Török szakszervezetek és nem kormányzati csoportok korábban már felvetették, hogy töröljék el a 301-es cikket, de Gül szerint elegendő lenne a paragrafus módosítása, mert mint érvelt: a szólásszabadság nem egyenértékű azzal, hogy másokat szabadon lehessen rágalmazni. Ugyanakkor figyelmeztetett arra: a Törökországra nehezedő EU- és amerikai nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy Ankara változtassa meg a cikket, a szándékolttal ellentétes hatást vált ki és csak megnehezíti a módosítást.

Egy múlt héten elvégzett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a török társadalom nagy része nem akarja megváltozatni cikket.

(MTI)