2020 az új céldátum: friss tanulmány a "budapesti olimpiáról"
A korábban Budapesti Olimpia Mozgalomként megismert civil szerveződés elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila a tegnapi sajtótájékoztató nyitó mondataként közölte: "Újra ki kell találnunk magunkat és Magyarországot!" Annak idején e gondolat jegyében alakult a BOM, amelynek eltökélt szándéka egy jövőbeli olimpiai pályázat szakszerű, minden részletre kiterjedő előkészítése, s most ténykedésének újabb lépéseként nyilvánosságra hozta a PwC legfrissebb tanulmányát. Az analízis legfontosabb megállapítása szerint a nemrégiben hangoztatott 2016-os dátum már nem reális, ugyanakkor az ország 2020-ban "bizonyos súlyponti feltételek teljesülése esetén" alkalmas lehet a rendezésre.
A céget képviselő dr. Bienerth Gusztáv leszögezte: hazánk adottságai megfelelnek a kétségkívül kivételes igényeknek, ám sikerre esélyes pályázat kizárólag akkor nyújtható be, hogy ha az nemzeti közmegegyezésen alapul, a konvergenciaprogram maradéktalanul megvalósul, s ha Magyarország belátható időn belül csatlakozik az euroövezethez. A költségekről szólva elmondta, hogy a jelenlegi számítások szerint a csak az olimpia miatt szükséges összeg 518 milliárdot, a kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra szánt pénz pedig 4646 milliárd forintot tenne ki. Ez utóbbi tétel elsősorban a közlekedési hálózat fejlesztését foglalja magában. A finanszírozás hozzávetőleg ezermilliárd forinttal kevésbé terhelné az államot, mint az az öt évvel ezelőtti kalkulációban szerepelt. Bienerth úgy véli: "A budapesti olimpia óriási lehetőség, ám egyben kényszer is. A tét az, hogy talpon maradunk-e a regionális versenyben, például Prágával szemben. A pályázat - annak eredményességétől függetlenül - arról szól: az országot olyan állapotba kell hozni 2020-ra, hogy akár olimpiarendezésre is képes legyen."
Dr. Palócz Éva, a PwC-tanulmány értékelésére felkért Kopint-Datorg gazdaságkutatási vezérigazgató-helyettese megjegyezte, hogy a megállapítások többségével cége is egyetért. Szintén kiemelte a konvergenciaprogram hiánytalan teljesítését, valamint azt, hogy sikerre a gazdaság évi 3-4 százalékos növekedése esetén lehet csak számítani. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni: "A sok bizonytalanság miatt az elkövetkező négy-öt évben állami pénzek még az olimpiarendezés ürügyén sem vonhatók be a projektbe. Ez csupán a fiskális stabilitás megteremtése után képzelhető el."
Szalay-Berzeviczy Attila az elhangzottakhoz hozzátette, hogy a BOM - a későbbi feladatok megkönnyítése érdekében - elengedhetetlennek tartja az úgynevezett olimpiatörvény megalkotását. Ennek előkészítésére - a főváros vezetésével és a parlamenti pártokkal történt egyeztetést követően - felkérte a Siegler Ügyvédi Irodát.
A Népszabadság kérdésére, miszerint jelenleg milyen a mozgalom kapcsolata a Magyar Olimpiai Bizottsággal (köztudomású, hogy a viszony a BOM megalakulása után nem volt felhőtlen), az elnök közölte: a MOB vezetői meghívást kaptak a mostani összejövetelre is, ám nem éltek vele.