Átcímkézett élelmiszerek Európa-szerte. Nem is emlékszem olyan uniós országra, főként az új tagállamok közül, ahol ne lett volna a magyarországihoz hasonló botrány a romlott élelmiszerek körül. Nemrég Németországban találtak lejárt szavatosságú és átcímkézett húst. A szülőhazámban, Bulgáriában Írországból származó rothadt élelemre bukkantak, egyes termékeket húsz évvel korábban gyártottak! Az EU-tagok tehát nagyban függnek egymástól. Ezért már az élelmiszerlánc legelején szigorúbb és egységesebb ellenőrzésre lenne szükség, hatékonyabbá kell tenni az állatorvosi kontrollt is, és szigorítani kell a vámellenőrzéseket. S mivel az egész EU egyetlen hatalmas piac, ha egyetlen országban nincs kemény fegyelem, máris jöhet a dominó effektus.

Tudatosabb fogyasztókat Magyarországon is. A lényeg, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a saját fontosságukkal. Legyenek jól tájékozottak, megfelelő jogokkal és eszközökkel ellátva. Ezt kell tükröznie az új középtávú fogyasztóvédelmi politikának is, amelyet most dolgoznak ki Magyarországon. Válaszokat kell találni az eddig megválaszolatlan kérdésekre például az internetes és a telefonos kereskedelem területén. A statisztikákból kiderül, hogy a magyarok kevesebb mint tizenkét százaléka próbálta ki a határokon átnyúló vásárlást a világhálón. Ez viszont azt jelenti, hogy nem használják ki az unió belső piaca által nyújtott lehetőségeket.

Új kihívás: vásárlás interneten és telefonon. A cél elérni, hogy a fogyasztó egyformán bízzon a kereskedőben, akár személyesen, akár valamilyen technikai eszköz (telefon, számítógép) közbeiktatásával veszi meg a terméket, szolgáltatást. Az Európai Bizottság ezért is kezdeményezte a fogyasztóvédelmi jogszabályok felülvizsgálatát és modernizálását, ami éppen a testület mai ülésén kerül szóba. Meg kell például határozni, milyen védelem jár a fogyasztónak, amikor használt árucikket vesz vagy internetes árverésen vásárol.

Eltérő fogyasztóvédelmi gondok Kelet-Közép-Európában. A szabályozás természetesen nem lehet más az unió nyugati és keleti felén, de az eltérő helyzet miatt igenis szolidaritást kell mutatnunk. Budapesten például az Európai Fogyasztói Központ költségeinek hetven százalékát állja az Európai Bizottság, ugyanez az arány a "régi" tagállamokban csak ötven százalék. A nyugat-európai országokban azért is tudatosabbak a fogyasztók, mert az ottani piacokon régóta igazi verseny érvényesül. Ahol sokáig nem létezett valódi piac, a fogyasztóvédelem helyett legfeljebb protekcionizmus volt.

Kuneva szerint el kell érni, hogy a vevõ az e-vételben is úgy bízhasson, mint a boltiban