Luxusszállóvá alakítanák a városi börtönöket
A két új, magántőke bevonásával épülő börtönnel a büntetés-végrehajtás problémáit hosszabb távon nem lehet megoldani, mert a 32 fegyintézet többsége korszerűtlen, felújításra szoruló létesítmény. Kondorosi Ferenc, az igazságügyi és rendészeti tárca államtitkára szerint az is gondot okoz, hogy az egykor a városok peremén - többnyire a hajdani piactér mellett - található intézmények jelentős része a települések terjeszkedése miatt ma már központi fekvésű ingatlannak számít. Ezt a lakosság, a városvédők és az önkormányzatok is egyre kevésbé viselik el, és igyekeznek megszabadulni a városképet csúfító börtönöktől.
Néhol nem is sikertelenül, hiszen a Komárom-Esztergom megyei - egyébként szintén meglehetősen elavult - börtönt sikerült is "kiutálni": a fegyintézet megközelítését Esztergom forgalomszervezési intézkedésekkel gyakorlatilag ellehetetlenítette, így azt tavaly decemberben végül bezárták. Az államtitkár ezt nem kívánta kommentálni, inkább azt hangsúlyozta: a sűrűn lakott területen lévő börtönök felszámolását nemcsak városképvédelmi, hanem más szempontok is indokolják.
A régi épületek nem alkalmasak az elítéltek biztonságos elhelyezésére, illetve a foglalkoztatáshoz szükséges létesítmények kialakítására, ráadásul nehezen képzelhető el, hogy egy szökött fegyencet lakóövezetben lőfegyver használatával tartóztassanak fel.
A hétszáz fős tiszalöki börtönt idén ősszel, a nyolcszáz személyt befogadó szombathelyi intézetet pedig várhatóan a jövő év első hónapjaiban adják át, és ezzel a névleges befogadóképesség a jelenlegi körülbelül tízezerről 11 és fél ezerre nő. Ezzel szemben ma mintegy 15 ezren "ülnek", vagyis az új létesítmények üzembe helyezésével legfeljebb a zsúfoltságot lehet mérsékelni. Kondorosi szerint a fogva tartottak száma a büntetőpolitika változásának hatására a következő öt-hat évben akár jelentősen csökkenhet, ám az elavult intézményrendszer hoszszabb távon jóval kevesebb ember befogadására sem lesz képes. Tartósan ugyanis csak a körülbelül tucatnyi új vagy felújított börtön üzemeltethető gazdaságosan, míg a többi húsz előbb-utóbb alapos felújításra szorul, illetve egyes korszerűtlen intézmények felszámolása is szóba jöhet.
A városközpontban levő fegyintézetek - ilyen többek között a sátoraljaújhelyi, a szegedi, a szekszárdi és a váci - megszüntetését az államtitkár szerint mindenképpen érdemes fontolóra venni. A magántőke bevonása, vagyis a ppp-konstrukció viszont nem a legolcsóbb módszer, hiszen a két új börtön felépítéséért és üzemeltetéséért 15 esztendeig évi 2,8 milliárdot fizet az állam, ezért hosszabb távon érdemes más utat keresni. Miután a fekvésük miatt viszonylag nagy értékű ingatlanokról van szó - véli Kondorosi -, a börtönépítés költségeinek jelentős részét a mostani épületek értékesítéséből fedezhetnék. A kiadásokat ugyanakkor jelentősen mérsékelné, hogy az önkormányzatok a centrumban levő létesítmények kiköltöztetése érdekében szívesen biztosítanának ingyen külterületi ingatlant új fegyintézet felépítéséhez.
Minderről szakmai körökben egyelőre csupán a gondolkodás kezdődött meg, ám egy spanyol társaság máris konkrét megoldást kínál. A börtönturizmusra szakosodott cég jelezte ugyanis, hogy lát fantáziát néhány hazai fegyintézet - többek között a sátoraljaújhelyi és a szegedi Csillag-börtön - hasznosításában. A társaság a létesítmény átalakításával luxusszállodát hozna létre, miközben alapvetően megőrizné az épület jellegét is. A vállalkozás kész magyar szakemberek fogadására, hogy a rendszer működéséről tájékoztatást adjon. Kondorosi elmondta: a büntetés-végrehajtás néhány munkatársa hamarosan Spanyolországba utazik, hogy a helyszínen tájékozódjék az ottani projektekről.
