- Hogy mi lehet a titok? - kérdez vissza Ágoston Béla, Bory Jenő egyik unokája, a Bory-vár Alapítvány napi ügyeinek legfőbb intézője. - Egyrészt az emberek rajonganak a monumentális emberi-művészi teljesítményért, márpedig a Bory-vár valójában egyetlen ember negyven évig tartó megfeszített munkájának az eredménye. Aztán ott van a legenda, amely a várhoz kapcsolódik: eszerint itt minden torony, lépcső, árkád, az összes szobor Bory Jenő soha el nem múló hitvesi szerelmének állít emléket.

A fehérvári romantikára, a legendára ma már évente több tízezren kíváncsiak. Akad olyan nyári nap, amikor csaknem ezren váltják meg az 500 forintos belépőjegyet. Pedig a Bory-várat semmilyen formában sem hirdetik, internetes honlapja is igen szűkszavú, ennek ellenére mára Székesfehérvár egyik leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetességévé nőtte ki magát.

A fehérvári származású Bory Jenő (1879-1959) a múlt század első felének ismert építész-szobrásza volt, mesterei közé tartozott többek között Stróbl Alajos és Székely Bertalan. Bory a budapesti műegyetemen és a képzőművészeti főiskolán is évtizedekig tanított, ez utóbbit két évig rektorként is irányította. Ötvenkét évig élt boldog házasságban Komócsin Ilona festőnővel, akivel 1912-ben költözött a székesfehérvári Öreg-hegyen vásárolt présházba. Annak helyén építette fel később saját tervei alapján az alkotóháznak, otthonnak és egyben nagyszabású művészeti alkotásnak szánt várát.

- A nagyapám egy rendkívül temperamentumos, érzelemgazdag, igazi reneszánsz lélek volt, aki sok mindenhez értett, ráadásul tele volt alkotói vágygyal - meséli Ágoston Béla. - Eleinte csak egy műteremlakást akart építeni a szőlőhegyen, ám menet közben elkapta a hév, és végül egy romantikus várat teremtett az otthonából. Közben szobrászként, felesége pedig festőként is tevékenykedett: a Bory-várban jelenleg félezer szobor és ugyanannyi festmény látható, amelyek között jelentős magyar művészek - például Stróbl Alajos, Csók István, Zala György, Iványi Grünwald Béla és Fadrusz János - alkotásai is megtalálhatók.

Bár az 1923 óta épített zegzugos romantikus-eklektikus épületegyüttes több évtized alatt nyerte el a végső formáját, már a harmincas évektől vonzotta a látogatókat. Eleinte főleg művészeti főiskolások, ifjú szobrász- és festőjelöltek látogattak ki a Bory-rezidenciára, később hétvégenként már belépődíjat is szedtek a turistáktól. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett a vár, amelyet az akkor már idős Bory Jenő 1959-ben bekövetkezett haláláig csak részben tudott helyreállítani. Harminc évig tartó hanyatlás következetett - Bory három gyermekének nem volt ugyanis lehetősége az óriási ingatlan felújítására.

- A Bory gyerekek halála után Bory Jenő végakaratának megfelelően a hét unokája lett a vár tulajdonosa - mondja Ágoston Béla. - Egyelőre mind a heten élünk, bármelyikünk halála után pedig helyére új tulajdonostársként belépnek az újabb generáció tagjai, azaz a dédunokák. Ez a romantikus öröklési rend persze hosszú távon nem lesz tartható, hiszen így néhány évtizeden belül akár több száz tulajdonosa is lehet majd a várnak, ami rendkívül megnehezítené a fenntartását.

A létesítményt egyébként 1990 óta a Bory-vár Alapítvány üzemelteti magánmúzeumként. Az alapítványt az akkor még élő Bory fiú és a két legidősebb Bory unoka hozta létre. Ágoston Béla szerint hoszszú távon a leszármazottaknak célszerűbb lenne lemondaniuk a tulajdonrészükről az alapítvány javára, amely egyedüli tulajdonosként könnyebben szerezhetne támogatást a folyamatos felújításokra.

A Bory-vár Alapítvány látványos eredményeket ért el az elmúlt 17 évben. Több tízmillió forintot költöttek az épületegyüttes külső felújítására, amelynek 80 százaléka már el is készült. A fehérvári önkormányzat, a helyi cégek és magánszemélyek anyagi támogatásából, a különböző pályázati pénzekből és a jegybevételekből évente nagyjából 4-5 millió forint jön össze, amelyet teljes egészében a rekonstrukcióra költenek.

- Olyan támogatásokat is kaptunk, amelyeket nem tudtunk elkönyvelni az alapítvány számláján - mondja Ágoston Béla. - Számtalanszor előfordult, hogy amikor faanyagot, festéket vagy csempét vásároltam a Bory-vár felújításához, a kereskedő maga fizette ki a számla felét, harmadát. Egész életemben Székesfehérváron éltem, szájsebész főorvosként a fél város ismer, és azt is tudják, hogy Bory-unoka vagyok. Jólesik, hogy a lelkesedésem másokra is átragadt, láthatóan sok fehérvári lokálpatrióta szívén viseli a Bory-vár sorsát.

A várban gyakorlatilag csak a lakótorony lakható egész évben, általában mindig az a két Bory-leszármazott él benne, akinek átmenetileg lakásproblémái akadtak. A ma már harminctagú Bory család csak ritka alkalmakkor jön össze teljes létszámban, ám a hét unoka évente kétszer - a tavaszi nyitás előtt és az őszi kapuzárás után - egy asztalhoz ül, hogy megbeszéljék a várral kapcsolatos aktuális teendőket.

- A múltkori találkozónkon szóba került, hogy mit szólna Bory Jenő, ha látná, hogyan sáfárkodunk az örökségével - mondja Ágoston Béla. - Mind a heten úgy éreztük: jóleső érzéssel megveregetné a vállunkat.

Mûteremnek indult