Halmai Gábor elmondta: a polgári engedetlenség nem egzakt jogi fogalom, hanem a tiltakozásnak akkor alkalmazott formája, amikor olyan súlyú erkölcsi probléma tapasztalható, ami az alkotmányos rendszer alapjait érinti, és a jog eszközeivel nem oldható meg. Az alkotmányjogász hozzátette: polgári engedetlenséget jogállamokban és nem jogállamban egyaránt alkalmaznak.

A magyar alkotmány egyik paragrafusa tartalmazza, hogy ha az állam vagy valamely állami szerv erőszakos módon kizárólagos hatalomgyakorlásra tör, az állampolgároknak joga és kötelessége ez ellen fellépni - mondta az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy a Kossuth téri kordonbontás esetében nem erről van szó, és az alaptörvény sem említi a polgári engedetlenség fogalmát. Halmai Gábor kifejtette: parlamenti párt is élhet ezzel a módszerrel, mert fogalmilag nem zárható ki az alkalmazása. A jogászprofesszor ugyanakkor hangsúlyozta: a Kossuth téri kordon nem a kormány, hanem rendőri intézkedés következménye. Mint mondta, a kordon felállítása ellen a jogrendszer szerint van fellépési lehetőség, jogi eszköz, például a budapesti rendőrfőkapitány intézkedése az érintett részéről panasszal megtámadható.

Az alkotmányjogász egy felvetés kapcsán elmondta, országgyűlési képviselő vagy politikai párt abban az esetben élhet panasszal, ha például demonstrációt jelent be a Kossuth térre, de azt nem engedélyezik. Arra a kérdésre, hogy a rendszerváltás utáni történelemben akadt-e példa polgári engedetlenségre, Halmai Gábor úgy válaszolt, sem a taxisblokád, sem a 2002-es Erzsébet hídi demonstráció, sem a tavaly őszi Kossuth téri tüntetéssorozat nem tekinthető annak.

Halmai Gábor leszögezte: a Fidesz mostani akciója a jogszabályokkal történő szembeszegülés és szabálysértés. (MTI)

Kövér László