A bontás csak szabálysértés?
A szakértő szerint a polgári engedetlenség körébe kizárólag olyan - akár extrém - figyelemfelhívó, tiltakozó akciók tartozhatnak, amelyek nem valósítanak meg törvénysértést. Lehet például ülősztrájkolni, plakátba burkolt szendvicsemberként az utcán sétálgatni, de nem lehet a rendőrség által felállított kerítést önkényesen elbontani.
Kolláth hangsúlyozta: a képviselőknek különösen ügyelniük kell arra, hogy tiszteletben tartsák a törvényes kereteket. Ha nem ezt teszik, azért viselniük kell a morális, bizonyos esetekben pedig a szabálysértési vagy büntetőjogi következményeket. A fideszes képviselők kijelentették ugyan, hogy nem kívánnak a mentelmi jogukra hivatkozni, ám ezt csak szabálysértés elkövetésekor tehetik meg; ha bűncselekmény történt, mindenképpen a parlament kezében van a döntés. Tettenérés esetén annyiban más a helyzet, hogy a képviselőt őrizetbe lehet venni, illetve a hatóság a jogsértés folytatásának megakadályozása érdekében más szükséges intézkedéseket is tehet.
A kordon egyébként valószínűleg jogellenesen állt a Kossuth téren - véli Kolláth. Álláspontja szerint a műveleti területté nyilvánítás okai hosszú ideje nem állnak fenn - a rendőrség által védeni kívánt parlament hosszú ideig nem is ülésezett -, ezért a kerítést le kellett volna bontani. Az egyik oldal jogsértésére azonban elfogadhatatlan válasz, ha az ellenérdekű fél is törvénytelen módszerekkel lép fel - tette hozzá. Az alkotmányjogász szerint az lett volna a legjobb megoldás, ha egy, a Kossuth térre bejelentett tüntetés betiltása esetén a szervezők bírósághoz fordulnak. Ha valaki ezt teszi, már régen kiderül, hogy jogszerű-e vagy sem a Kossuth téri kordon.
Más szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a budapesti főkapitánynak a műveleti terület kialakítását elrendelő intézkedése nem tekinthető államigazgatási határozatnak. Ha ez így van, a dokumentum kizárólag a rendőrökre nézve állapíthat meg kötelezettségeket, az állampolgárokat viszont nem köti. Ezt az álláspontot erősíti, hogy Gergényi Péter hosszú ideig megtagadta az intézkedés nyilvánosságra hozatalát, így annak tartalmát nem is ismerhettük meg. Egy államigazgatási határozat viszont olyan publikus irat, amelyről minden érintettet tájékoztatni kell, különben aligha várható el, hogy az abban foglalt rendelkezéseket betartsák.
Ha az intézkedés valóban csak belső rendelkezésnek tekinthető, a képviselők nem követtek el semmilyen jogsértést. Ám akkor sem lesz egyszerű helyzetben az igazságszolgáltatás, ha a dokumentumot mégis szabályos államigazgatási határozatnak minősítik. Nincs ugyanis olyan tényállás sem a szabálysértési kódexben, sem a büntető törvénykönyvben, amelynek alapján fel lehetne lépni ellenük. A kordon felborítása egyszerűen kívül marad a hatályos jogon, s legfeljebb a rongálás szabálysértésébe lehetne "beletuszkolni". Más lett volna a helyzet, ha a rendőrök megpróbálják megakadályozni a bontásban a "tetten ért képviselőket", és ők ellenállnak. Akkor szóba jöhetne a rendzavarás szabálysértése, esetleg a hivatalos személy elleni erőszak is.
Gergényi Péter
Gergényi Péter a rendőrségi törvény 46. paragrafusára hivatkozva döntött a Kossuth tér műveleti területté nyilvánításáról. Ez kimondja: a rendőrség, illetve a rendőr a védett vezető biztonsága érdekében területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen, onnan távozzon, illetve az ott-tartózkodókat távozásra szólíthatja fel. A második, máig hatályos "intézkedés" szintén az Országház, és az ott dolgozók biztonságának védelmével indokolja a "biztonsági műveleti terület" immár "szükséges ideig, a kockázat fennállásának időtartamáig" tartó meghosszabbítását.
