Fabio Capello, a Real Madrid szakvezetője alighanem elérte célját, bár nem valószínű, hogy a brazil világklasszis kiszekírozását edzői pályája legfényesebb mozzanatai között tartják majd számon. Noha a tréner még nemrégiben is "a világ legjobb labdarúgójának" nevezte a csatárt, folyamatosan mellőzte, sőt majdhogynem megalázta őt.

"Ronnie", aki szinte hazatér Milánóba, hiszen öt éven át az Internazionale csapatához tartozott, egyáltalán nem jár rosszul második itáliai szerződésével. Noha a vételára - káprázatos pályafutásához és a modern idők csillagászati összegeihez képest - egyáltalán nem magas (a legutóbbi információk 7,5 millió euróról szólnak), a fizetése évi négymillió euró marad, és megduplázódnak az úgynevezett marketingbevételei, amelyeket eddig meg kellett feleznie a Real Madriddal. Ez évente nyolcmillió eurót jelent neki tisztán...

De Ronaldo nem a pénzért megy a Milanhoz. Ha a zsebére és a kényelmére gondol, akkor Szaúd-Arábiába költözik, és ugyancsak vagyonokért - levezet. Ő azonban futballozni akar, méghozzá a saját szintjén, azaz a legmagasabb nívón. A Milan - a kilencszeres győztes Real Madrid után - a második legsikeresebb csapat a BEK, illetve a BL történetében hat diadalával, ráadásul a Serie A talán a legnehezebb bajnokság a világon. Ott minden négyzetcentiméterért meg kell küzdeni, olyan elsöprő az "előretolt" védőjáték, a középpályára kihelyezett pressing. A brazil "fenomén" vállalja a kihívást, s bár hosszú ideje azzal nyaggatják, hogy túlsúlyos és keveset fut, magam nem csodálkoznék rajta, ha kritikusai hamarosan rácsodálkoznának.

Nem fiatal már, de még nem is öregfiú - szeptemberben múlt harminc -, a képességeit pedig nem szükséges ecsetelni.

Szerintem Madridban korán mondták rá, hogy minden idők legragyogóbb centereinek egyike - volt... (H. I.)