Kondorosi Ferencet azzal kapcsolatban kérdezte a távirati iroda, hogy Magyar Nemzet csütörtöki számában olyan információ jelent meg, mely szerint az IRM jogászai körében "komolyan felvetődött, hogy megszüntetik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést". Az államtitkár elmondta: a magyar tudományos közéletben azért vetődött fel ez a kérdés, mert számos civil szervezet a tárcához fordult, azt sérelmezve, hogy az Európai Jogok Emberi Egyezményének III. cikkét sérti az embertelen bánásmód, illetve kínzás. A tényleges életfogytiglan pedig embertelen bánásmódnak számít. Az Alkotmánybíróság (Ab) előtt tehát van ennek eltörlésével kapcsolatos beadvány - fűzte hozzá. Kondorosi Ferenc a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés megszüntetése melletti érveket felsorolva kifejtette: az emberi személyiség 15-20 év letöltött börtönbüntetés után szétesik. Pszichológusok, pszichiáterek, szociológusok, kriminológusok szerint ennyi év után már nem indokolt börtönben tartani az elítéltet.

Kérdéses továbbá az is, milyen hatást gyakorol a börtön a szabadságvesztésre ítélt rabokra. Hozzátette azt is, hogy az európai országokban is 15 év a legmagasabb büntetőtétel. Ugyanakkor hangsúlyozta: vannak olyan bűncselekmények - a különösen kegyetlen módon, vagy aljas indokból elkövetett emberölési esetek - , melyeket követően nincs esély arra, hogy az elítélt a szabad életben értékes életet tudjon élni, értékes munkát tudjon végezni. Ezekben az esetekben az egyetlen hatásos büntetés a tényleges életfogytiglanra ítélés. Balsai István (Fidesz) szerint pártja kitart hét éve képviselt álláspontja mellett, amely szerint a Büntető Törvénykönyvnek alternatív büntetésként tartalmaznia kell a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését.

Magyarországon évente 150 ember lesz gyilkosság áldozata, ami 7-8 év alatt több mint ezer embert jelent. Ezek közül az ügyek közül a bíróságok 11 esetben róttak ki - kirívóan súlyos esetekben - jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztést. Balsai István úgy vélte, nem helytállóak azok az érvelések, melyek szerint ennek a büntetési tételnek nincs visszatartó ereje. A számok azt mutatják, hogy míg 1997-ben 431 emberölést vagy emberölési kísérletet követtek el, addig 2005-ben ez a szám 313-ra csökkent. A politikus nem értett egyet Kondorosi Ferenc azon megállapításával, hogy Európában maximálták az életfogytig tartó szabadságvesztés időtartamát, hiszen - mint mondta - minden ország saját maga alakítja ki büntető politikáját. "Nem tudjuk pontosan, mitől vált ez időszerűvé. Nem tudjuk pontosan, hogy (...) mi ennek a témafelvetésnek a célja" - fogalmazott Balsai István, aki úgy vélte, a tárcának most inkább a "rendőrséggel kapcsolatos ügyek kivizsgálása terén" lenne dolga. (MTI)