Josef Hála, a Prágától dél-nyugatra, mintegy ötven kilométerre levő, kétezer lélekszámú település polgármestere a cseh internetes újságok tudósításai szerint meglepődve értesült a hírről, amelyről hivatalosan még senki sem tájékoztatta. – Biztosra vettem, hogy az ameriakaiak az egykori szovjet katonai támaszpontot, az Olomouc melletti Libavát választják. Jómagam nem tudom eldönteni, hogy mekkora biztonsági kockázatot jelent fővárosunk közelsége – vélekedett a helyi önkormányzat vezetője.

Libor Frank katonai szakértő érdeklődésünkre elmondta, hogy Prága és a ruzynei repülőtér közelsége fontos szempont lehetett az amerikaiak döntésénél. Nyilván az is sokat nyom a latban, hogy a Pentagon Lengyelország melyik részén szeretne rakétatámaszpontot létesíteni. Erről viszont egyelőre nincsenek hivatalos információk – nyilatkozta a neves cseh szakember. A továbbiakban arról tájékoztatott, hogy a csehországi radarbázis a rakétaelháíró védőernyő harmadik fokozatához tartozna. Kifejtette, hogy az első vészjelzést a kilőtt ellenséges rakétáról a földön és a tengeren szolgálatot teljesítő radarok adják le, majd az Over The Horizon (OTH) rendszer ezer kilométernyi pontosságra valószínűsíti a harci eszköz célját. Ezután lép működésbe a harmadik fokozat, amely a becsapódás előtti percekben határozza meg pontosan a megsemmisítendő fegyver adatait. Ugyanis a legkorszerűbb rakéták robbanófeje képes az utolsó percekben megváltoztatni az addigi irányt, tehát a csehországi és más hasonló radarbázisoknak kulcsszerepük lesz a hatékony katonai védekezésben – tudtuk meg Libor Franktól.

A cseh nemzetvédelmi bizottság tegnapi határozata szerint a cseh kormány megkezdheti a tárgyalásokat az Egyesült Államok szakértőivel. Ugyanakkor még a prágai kormánykoalícióban sincs egyetértés a döntési folymamatról. A Mirek Topolánek vezette polgári demokraták (ODS) és a kereszténydemokrata-néppártiak (KDU-CSL) a parlament jóváhagyását elegendőnek tartják, mert szerintük védelmi kérdésekről nem lehet népszavazást tartani. A kormánypárti zöldek (SZ) és az ellenzéki szocdemek viszont ragaszkodnak az ügydöntő referendumhoz.

Becslések alapján a katonai beruházás legalább 1,6 milliárd dollárra rúgna, s valószínűleg 2011-re épülne fel.

(Pozsonyi tudósítónktól)