A kongresszus demokrata párti vezetői diplomáciai megoldást sürgetnek Irakra. George W. Bush (helyi idő szerint) kedd esti uniós beszédére úgy reagáltak, hogy az elnök csak háborús politikájának feladásával állíthatja helyre az ország és saját maga tekintélyét. Bush a demokrata párti vezetésű kongresszus előtt mondott évértékelő összegzésében szinte minden kérdésben elmozdulni látszott az ellenzék felé - kivéve az iraki stratégiát illetően. A hónapok óta csapatkivonást sürgető, a háborús politika folytatását ellenző demokratákkal szemben leszögezte: azok ellenzik az általa javasolt csapaterősítést, akik "nem értik, mekkora a tét". Az MTI jelentése szerint figyelmeztetett, hogy Amerika nem vallhat kudarcot Irakban, mert a bukás következményei súlyosak és szerteágazóak lennének.

- Az elnök meggondolatlanul vezetett bennünket ebbe a háborúba, és most az egész nemzet túszul esett ennek a zűrzavarnak, amelyet meg lehetett jósolni és meg is jósoltak - olvasta fel a Demokrata Párt hivatalos reagálását Bush beszéde után Jim Webb virginiai szenátor. Webb stratégiaváltásra szólított fel: azonnal erőteljes regionális diplomáciába kellene kezdeni, amelynek eredményeként az iraki városok utcáin harcoló amerikai katonákat végre haza lehetne rendelni. Óvott ugyanakkor az elkapkodott csapatkivonástól.

A kongresszus irányítását a múlt őszi választáson megszerző demokraták reakciója már a Bush-beszéd alatt érezhető volt: az iraki háborús politika folytatásáról szóló gondolatok után csak a republikánusok tapsoltak. Maga Nancy Pelosi, az elnök mögött helyet foglaló képviselőházi elnök asszony is rezzenéstelen arccal hallgatta végig a csapaterősítést indokoló érvelést.

- Ezt az utat már végigjártuk, sokkal átfogóbb megközelítést vártam az elnöktől - jegyezte meg az iraki csapaterősítést védő beszéd után Hillary Clinton New York-i szenátor, aki a hét végén jelentette be, hogy indul a 2008-as elnökválasztási küzdelemben. Barack Obama illinoisi szenátor, az utóbbi időben igen népszerűvé vált demokrata párti elnökjelölt-aspiráns azt mondta: az amerikaiak többsége nem hisz abban, hogy a háború kiterjesztése megnyugtatóan lezárná a viszályt.

Bush beszédéről a Republikánus Párt legerősebbnek tűnő elnöki várományosa nyilatkozott a legkedvezőbben. John McCain arizonai szenátor szerint az új iraki biztonsági tervnek esélyt kell adni, mert a kudarc következményei beláthatatlanok lennének.

A japán védelmi miniszter viszont téves feltételezésen alapuló hibának minősítette az Egyesült Államok Irak elleni invázióját. Kjuma Fumio tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: megérti az amerikaiak Irakban folytatott háborúját, ám személy szerint sohasem támogatta azt. Karsten Voigt, az amerikai ügyek koordinátora a német kormányban méltatta Bush energiatakarékosságra vonatkozó gondolatait. - Az, hogy az amerikai elnök a klímaváltozást, mint problémát elismeri, egyértelműen kedvező - mondta. Az, hogy Bush ragaszkodott kevéssé sikeres eddigi Irak-politikához újabb atlanti viták árnyékát vetíti előre.

Az iraki helyzeten túl ugyanis Bush hangsúlyozta, hogy az amerikai gazdaság olajfüggőségének csökkentésére van szükség. Az Egyesült Államok régóta a külföldi olajtól függ, és ez sebezhetővé teszi az országot. Az ellenséges hatalmak és a terroristák jelentősen megzavarhatják az olajszállítmányokat, és emelhetik az olaj árát, súlyos károkat okozva a gazdaságnak. Az elnök szorgalmazta, hogy az elkövetkező tíz évben 20 százalékkal csökkenjen a benzinfogyasztás, és szoruljon vissza a környezetszennyező gázok kibocsátása.

Az amerikai vízumpolitika tervezett módosításáról tárgyalt Prágában Paul Rosenzweig, az amerikai belbiztonsági minisztérium államtitkár-helyettese az új uniós tagországok - köztük hazánk -, továbbá Görögország és Dél-Korea külügyi szakértőivel - jelentette pozsonyi tudósítónk.

Törvényjavaslatot nyújtottak be az amerikai vízumpolitika megváltoztatásáról a szenátusban - írta a konzervatív The Washington Times szerdán. George Voinovich ohiói republikánus szenátor kezdeményezése szerint Amerika így javítaná kapcsolatait azon államokkal, amelyek szövetségesei a terrorizmus elleni harcban. George W. Bush elnök tavalyi látogatásain bejelentette: megpróbálja meggyőzni a kongresszust arról, hogy további országok kerüljenek be a vízummentességi programba. Az újság szerint az első körben csak öt országot vonnának be. A kedvező tapasztalatok esetén terjesztenének ki a többi aspiráns államra is. Simonyi András washingtoni magyar nagykövet az MTI-nek azt mondta: Magyarország "az elsők között fog bekerülni a vízummentességi programba".