Egy év alatt 36 százalékról 29 százalékra esett azoknak az aránya, akik szerint az Egyesült Államok alapvetően pozitív befolyást gyakorol a világ dolgaira. Az egy évvel korábbi 47 százalékról pedig 52 százalékra ment föl azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy Washington alapvetően negatívan befolyásolja a világügyeket.

A 2006. november 3. és 2007. január 9. között megkérdezett 26 381 ember majdnem háromnegyede helyteleníti az Egyesült Államok Irak-politikáját, kétharmada pedig a guantánamói támaszponton fogva tartott terroristagyanús személyekkel való bánásmódot.

A nemzetközi közvélemény 65 százaléka nem ért egyet azzal, ahogy az Egyesült Államok kezelte tavaly az Izrael és a Hebollah síita libanoni szervezet háborúját, 60 százalék helyteleníti az iráni nukleáris programmal kapcsolatos politikát, 56 százalék az üvegházhatáshoz való amerikai hozzáállást, 54 százalék pedig az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatos irányvonalat.

A megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy az Egyesült Államok katonai jelenléte a Közel-Keleten több konfliktust gerjeszt, mint amennyit megakadályoz, s csak 17 százalékuk tulajdonít stabilizáló hatást az amerikai katonai jelenlétnek.

Magában az Egyesült Államokban is komoly kételyeket táplál a közvélemény az amerikai külpolitikával szemben: a többség elutasítja az iraki háború kezelését (57 százaléka), a globális felmelegedéshez való viszonyt (54 százalék). A közvélemény fele helyteleníti a guantánamói foglyokkal, illetve az Iránnal kapcsolatos washingtoni politikát.

Rossz az amerikai külpolitika megítélése Nagy-Britanniában is, amely pedig az Egyesült Államok első számú szövetségese az iraki háborúban: a britek 57 százaléka alapvetően negatívan ítéli meg az Egyesült Államok világpolitikai szerepét, 81 százaléka pedig helyteleníti iraki lépéseit.

(MTI)