Thomas Hemingway dandártábornok, a minisztérium jogi tanácsadója elmondta, hogy tíz fogoly elleni vádemelés áll küszöbön. A védelmi minisztérium előző nap hozta nyilvánosságra új, 238 oldalas szabályzatát a terroristagyanús személyek kezeléséről, az ellenük lefolytatandó jogi eljárás kereteiről. A szabályozás értelmében a vád a "hallomásból szerzett" bizonyítékokat, továbbá a ma már tiltott, de 2005 előtt még alkalmazott erőszakos vallatási módszerekkel szerzett terhelő bizonyítékokat is felhasználhatja arra, hogy halálbüntetés kiszabását kérje.

A Pentagon új szabályzata részben azokra a vádakra válasz, hogy a Bush-kormány törvényi felhatalmazás nélkül hozta létre és működtette a terroristagyanús személyek ügyében döntő rendkívüli katonai bíróságokat. A szabályzat szerint a vádlottak védői a kormány előzetes hozzájárulása nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az ügyek titkosnak minősülő részeit, és maguk a gyanúsítottak is csak egy kivonatot olvashatnak az ellenük szóló titkos információkról. Jelenleg mintegy 400 olyan őrizetes vár sorsára Guantánamón, akit azzal vádolnak, hogy valamilyen kapcsolat fűzi az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz. A börtöntábor öt évvel ezelőtti megnyitása óta az amerikai hatóságok eddig 380 foglyot bocsátottak szabadon.

Tavaly szeptemberben az akkor még republikánus többségű kongresszus olyan törvényt fogadott el, amely néhány kivételes módszertől, például a testcsonkítás és az erőszak alkalmazásától eltekintve az elnök hatáskörébe rendelte annak eldöntését, milyen vallatási technika engedhető meg. A Pentagon új szabálygyűjteménye szerint halálbüntetéssel sújtható az a személy, aki kémkedett vagy együttműködött mások megölésében. Az ellenségnek nyújtott segítségért, például lőszer vagy pénz adományozásáért kiróható maximális büntetés az életfogytiglani szabadságvesztés. Bizonyítékként a 2005. december 30-án életbe lépett tiltó törvény előtti, erőszakos vallatások során kicsikart bizonyíték, valamint a "hallomásból szerzett" terhelő értesülés is felhasználható.

Ez utóbbi olyan bizonyítékot jelent, amelynek forrása az, hogy egy tanú valakitől a gyanúsítottra nézve terhelő információt hallott. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a bizonyítékok sokszor olyan katonáktól vagy külföldiektől származnak, akiket a per során nem lehet beidézni. A Pentagon közlése szerint a különleges katonai bíróságok eljárási rendje leginkább a rögtönítélő bíróságokéhoz hasonlít, de az előbbi esetben a vádlottak nincsenek annyira hátrányos helyzetben. A minisztérium szerint a nemzetközi gyakorlattal összevetve az újonnan szabályozott amerikai eljárás "nagyon tisztességes". (MTI)