A január 1-jén hivatalba lépett Ban, aki első washingtoni látogatásáról visszatérve nyilatkozott az újságíróknak, hozzátette azonban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tevékenyebb szerepet kíván vállalni az iraki újjáépítés és demokratizálási folyamat támogatásában. "Bush elnök azt mondta, hogy az ENSZ nagyobb jelenlétét és szerepvállalását szeretné látni Irakban" - jelentette ki Ban, hozzátéve, hogy az ENSZ "folytatni fogja - ahol és amikor csak tudja - jelenlétének növelését, de ennek mértékét nagy részben a biztonsági megfontolások fogják megszabni".

Az előző főtitkár, Kofi Annan 2003-ban visszarendelte az ENSZ nemzetközi stábját Irakból, miután két terrortámadás érte a világszervezet bagdadi irodáit. Az első, 2003 augusztusában elszenvedett merényletben 22 ember vesztette életét, köztük Sergio Vieria de Mello, az ENSZ brazil misszióvezetője. A misszió politikai stábja, amelyet jelenleg Asraf Kázi vezet, egy év múlva visszatért ugyan az iraki fővárosba, de a korábbinál jóval kisebb létszámmal.

Washington és az ENSZ viszonyát előzőleg feszültté tette, hogy a Biztonsági Tanács nem volt hajlandó támogatni az Egyesült Államok vezette iraki inváziót. Annan e döntés ellenére küldte a közel-keleti arab országba az ENSZ misszióját, élén Vieria de Mellóval.

Kérdésekre válaszolva Ban Ki Mun nem kívánta összevetni az Egyesült Államokhoz való hozzáállását elődjéével, Kofi Annanéval, akit gyakorta bírált John Bolton, volt amerikai ENSZ-nagykövet.

"Amit a Bush elnökkel és a kongresszus vezetőivel folytatott valamennyi megbeszélésen hangsúlyoztam, az az volt, hogy bár volt idő, amikor az ENSZ és az Egyesült Államok viszonya nem volt könnyű, ideje jobb napok után nézni" e kapcsolatokban - mondta. Szavai szerint George Bush folytatódó amerikai támogatást és részvételt ígért "az ENSZ tevékenységének minden területén".

A főtitkár elmondta azt is: határozottan kérte, hogy a kongresszus hagyja jóvá az ENSZ békefenntartó műveletihez fizetendő elmaradt amerikai hozzájárulások folyósítását, a felek által néhány éve kidolgozott megegyezésnek megfelelően. Az ENSZ adatai szerint Washington fizetési hátraléka e vonatkozásban mostanáig 540 millió dollárra rúg.

A világszervezet közgyűlése 2000-ben, a Richard Holbrooke akkori amerikai ENSZ-nagykövettel folytatott tárgyalások után beleegyezett abba, hogy az amerikai fél 30 százalékról fokozatosan 26,7 százalékra csökkentse a békefenntartó műveletek pénzügyi támogatásából rá háruló részt.

A republikánusok által uralt képviselőház azonban, e megállapodás ellenére, 25 százalékban szabta meg az amerikai befizetések plafonját, ami az ENSZ-nek - Ban Ki Mun megállapítása szerint - azóta évi 150-200 millió dollárjába kerül. "Határozottan kértem, hogy az amerikai kongresszus szüntesse meg ezt a kiadási korlátot" - közölte Ban az újságírókkal, hozzátéve, hogy tárgyalópartnerei azt mondták, "megvitatják majd ezt az ügyet".

Amerikai szenátorok az iraki csapaterősítés ellen határoztak

Az amerikai szenátus három tagja, köztük egy republikánus párti szenátor helyi idő szerint szerdán közös határozati javaslatot nyújtott be, amelyben elutasítanák a George Bush elnök által bejelentett iraki csapaterősítést. "Egy ilyen lépés nem áll a nemzet érdekében" - szögezi le a nem kötelező erejű javaslat, amely jövő kedden kerül a szenátus elé, mindössze néhány órával az elnöknek az Egyesült Államok helyzetéről tartandó kongresszusi beszámolója előtt. Hasonló értelmű határozat elfogadására készül a képviselőház is.

A két határozat "erős üzenet" lenne Bush és az iraki nép számára, miszerint az amerikai kongresszus nem hagy jóvá "egy katonai eszkalációt" - jelentette ki Chuck Hagel republikánus szenátor, aki két demokrata párti kollégájával, a felsőház külügyi, illetve fegyveres erők bizottságát vezető Joseph Bidennel és Carl Levinnel közösen nyújtotta be a javaslatot.

Bush elnök a múlt héten jelentette be, hogy újabb 21 500 amerikai katonát vezényel Irakba, elsősorban a főváros, Bagdad újabb terrorhullámtól megrendült biztonságának erősítésére. Az elnök egyúttal nyilvánvalóvá tette, hogy tervét a kongresszus támogatásától függetlenül keresztül kívánja vinni. Az első kis csoport azóta már meg is érkezett Bagdadba.

Washington célja, hogy Irak útját állja Irán terjeszkedésének

A közép-keleti körúton járó Robert Gates amerikai védelmi miniszter közölte Abdallah bin Abdel-Azíz szaúdi királlyal: az Egyesült Államok célja, hogy Irak útját állja az iráni befolyás kiterjedésének a térségben - közölte csütörtökön egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő. A szerda éjjel Bahreinbe érkező Gates előtte Rijád mellett tárgyalt a szaúdi uralkodóval. Kérte őt, hogy országa támogassa az erőszakhullámmal küszködő iraki kormányt.

"A szaúdiak nagyon aggódnak az iraki helyzet miatt, szerették volna hallani tőlünk, hogy van stratégiánk, és - mint mondták - nagyon remélik, hogy az beválik. Arab barátaink egyre inkább az Irán jelentette új kihívás összefüggésébe helyezik Irakot, ami egyértelműen a szaúdi álláspont. A miniszter biztosította őket afelől, hogy egy iraki egységkormány képes lesz ellenállni Irán nyomásának" - mondta a Gates kíséretében lévő tisztségviselő.

A miniszter emlékeztette Abdallah királyt azokra az amerikai intézkedésekre, amelyeket Irán iraki befolyásának ellensúlyozására hoztak, ilyen például egy további repülőgép-hordozónak a Perzsa-öbölbe vezénylése és rakétaelhárító rakéták telepítése az öböl térségébe.

(MTI)

Ban Ki Mun