Ha eladhatatlan, nem lopják el
A törzskönyv és az új, a korábbiaknál nehezebben hamisítható okmányok bevezetésének, az értékesítéskor kötelezően elvégzendő eredetiségvizsgálat bevezetésének, valamint a speciális nyomozócsoportok felállításának köszönhetően tíz év alatt a felénél is kevesebbre csökkent az autólopások száma. Míg 1996-ban 16168 autót kötöttek el a közterületekről, tavaly a körözött lopott autók száma éppen csak meghaladta a 6900-at.
Tóth Gábor, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese szerint a korábbi gyakorlattal ellentétben az autótolvajok ma már nem viszik külföldre az elkötött járműveket, s drasztikusan visszaesett az ellopott autók újbóli értékesítése is.
Az ellopott kocsikat manapság már - kevés kivételtől eltekintve - alkatrésznek viszik el. Illegális bontókban és műhelyekben az ellopott járműveket órák alatt szétszedik, majd olcsón továbbadják azokat a legkülönbözőbb szerelőműhelyeknek.
Tóth Gábor szerint a tolvajok és a bontók munkáját nagyban megkönnyíti, hogy az alkatrészek többségén nincs semmiféle azonosító szám vagy jelölés. A légzsák, a gyári beépítésű magnó vagy CD-lejátszó, a sebességváltó blokk gyártási száma alapján ugyan azonosítható egy autó - avagy kimutatható, hogy a felsorolt részeket más autókból építették át a vizsgált gépkocsiba -, a karosszériaelemeken és az autó alkatrészeinek többségén azonban nincs semmiféle egyedi azonosító szám, vagy el nem található.
A rendőrségi nyomozások tapasztalataira hivatkozva Tóth Gábor arra figyelmeztet: az autólopásra szakosodott bűnözőcsoportok elsőként az autók azonosító számait semmisítik meg. A rendőrség valószínűsíteni fogja, hogy lopott, illetve hogy egy vagy több ellopott autó összeépítéséből állították-e elő, de nem tudja bizonyítani, hogy honnan lopták az "alapanyagként" használt autókat.
Tóth Gábor szerint nálunk is be kellene vezetni az autólopások visszaszorítására Franciaországban már sikerrel alkalmazott módszert: naprakész nyilvántartás vezetésére kellene kötelezni az autóbontókat arról, hogy az egyes alkatrészeket mely autókból nyerték ki, ki adta be bontásra az adott rendszámú (alváz- és motorszámú) járművet, s mikor. Emellett külön nyilvántartást kellene vezetniük a vevőikről is.
A közép- és kelet-európai nagyvárosok rendőrségeinek pozsonyi találkozóján elhangzott: Franciaországban a regisztrációs kötelezettség bevezetése után a harmadára csökkent a bontók száma. Értékelhetően csökkent ugyanakkor az autólopásoké is. Tóth szerint a kezdeti felzúdulások és tiltakozások után a magyar autóalkatrész-piac és az autóbontó iparág is "kifehéredne".
Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese emellett javasolja a 32/2000. számú, egyebek között a gépjárművek forgalomba helyezésének feltételeit szabályozó rendelet módosítását. "Ha nem tudja eladni, nem fogja ellopni" - állítja Tóth ezredes. Javaslata szerint az új, valamint a 2000. január 1-je után forgalomba helyezett személygépkocsik alvázszámát UV-gravírral kötelezően fel kellene vinni az ajtó valamennyi főbb karoszszériaelemére és a szélvédőjére, esetleg a fontosabb - értékesebb - tartozékokra is.
Az UV-gravír néhány tízezer forint egyszeri befektetést igényelne az autósoktól, ennek fejében viszont az autó a tolvajok számára eladhatatlan lesz. Az így felvitt alváz- és/vagy motorszám eltávolítása ugyanis akkora többletköltséggel járna, hogy a tolvajoknak nem éri majd meg alkatrészért autót lopni.
Az ORFK már foglalkozik Tóth javaslatával. Szabadfi Árpád dandártábornok a Népszabadságnak azt mondta: még vizsgálják mindennek a kivitelezhetőségét, s hogy a javasolt jogszabály-módosítás nem sért-e törvényt. A javaslat első olvasatra kivitelezhetőnek tűnik - mondta Szabadfi.