Melegebb és szárazabb - röviden így jellemezhető az elmúlt négy és fél hónapos időszak időjárási szempontból. Szalai Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa lapunknak elmondta: szeptembertől a sokéves átlagnál melegebb volt az idő. Ugyanakkor pontosan erre az időszakra igaz, hogy a csapadék kisebb az átlagnál. Az október volt a legcsapadékosabb, de még ekkor is a sokévi átlag hatvan százaléka esett. Szeptemberben és novemberben a csapadék az átlag negyven százaléka körül alakul. A legszárazabb egyértelműen a december volt. Az év utolsó hónapjában gyakorlatilag az ország középső részén nem hullott csapadék. Szalai Sándor szerint a csapadékhiány nem okozna ilyen nagy problémát, ha az a kevés, ami leesett, hó formájában hullott volna. A hóban tárolt víznek ugyanis nagyobb része szivárog le a talajba, mint az esőnek.

Az elmúlt ötven évben négyszer fordult elő, hogy decemberben nem volt hó. 1989-90 telén októbertől áprilisig nem volt összefüggő hótakaró. Az idén még lehet, de ha továbbra is meleg és száraz idő lesz, akkor a szántóföldi növények fejlődése kétséges.

Az őszi vetéseknek nem a hideg, sokkal inkább a nedvesség hiányzik - mondta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Úgy látja, egyelőre még korai volna katasztrófáról beszélni, de ha a kitavaszodásig, az apró növénykék intenzív fejlődésének kezdetéig nem pótolja a természet az elmaradt csapadékot, akkor a szárazság terméskiesést okoz. Problémát jelenthet az is, hogy az eddigi rendkívül enyhe telet a kártevők és kórokozók sikerrel átvészelték. Épp ezért a gazdálkodók mindenütt erőteljes növényvédelemre készülnek.

A 17 fokos csúcshőmérsékletben a csonthéjas gyümölcsök befejezték téli pihenőjüket. Lux Róbert, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács főtitkára szerint a növények olyan fejlettségi állapotban vannak, mintha már január végét-februárt mutatna a naptár. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy ha hideg napok következnek, elfagyhat a növény. Lux Róbert szerint hasonló helyzet 1994-ben volt utoljára. Ekkor kevés volt a termés, viszont a gyümölcsök nagyra nőttek, s így azokat jó áron lehetett eladni.

A szőlőkben javában metszenek. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának vezetője elmondta, hogy ennek elsősorban a metszéshez rendkívül kellemes időjárás az oka.