Perjés Tamás emlékeztetett arra, hogy korábban a közönségmérés súlypontja a mennyiségre koncentrált, azaz a különböző médiumok esetében a nézettséget, a hallgatottságot, az olvasottságot vizsgálta.

A mennyiségi mérés azonban önmagában nem tud választ adni arra, hogyan működik a média, hogy fejti ki hatását a közönségre - mutatott rá a szakember, hozzáfűzve, hogy ma központi kérdéssé az vált, hogy a közönség hogyan és milyen motivációkkal használja az egyes médiaeszközöket.

Mint fogalmazott: "véget ért a passzív befogadói korszak és elkezdődött az aktív felhasználói korszak".

A kutatások szerint a tudatos televíziózás nem csak a műsorokra, hanem a reklámblokkra, a hirdetésekre is vonatkozik, azaz minél nagyobb motiváltsággal kapcsolódnak be a nézők a műsorba, minél intenzívebb a figyelmük, annál jobban emlékeznek a reklámra, annál kedvezőbben gondolkodnak egy adott márkáról és szívesebben vásárolják meg azt - fejtette ki Perjés Tamás.

A módszer lényegét ismertetve elmondta, a mennyiségi méréshez hasonlóan itt is egy műsoralapú napló méri a program és a közönség közötti viszonyt, ugyanakkor itt nem a nézettségi idősáv a hangsúlyos, hanem az, hogy az adott műsor mennyire tetszett a nézőnek, mekkora hányadát nézték meg, mennyire figyeltek rá.

Beszámolt arról is, hogy az eljárást eddig csak az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában alkalmazták.

Hozzátette: a kutatásokat 2008-ban is folytatja a Szonda Ipsos.

Sági Ágnes, a Magyar Televízió programkutatója közölte, hogy a Szonda Ipsos hat csatorna: az MTV1, az MTV2, az RTL Klub, a TV2, az ATV, valamint a Viasat3 nézettségét vizsgálta.

Hangsúlyozta: a köztelevízió azért kezdeményezte a vizsgálatot, hogy annak eredményeit a műsorkészítés és az értékesítés területén fel tudja használni. Mint mondta, az MTV célja, hogy a kutatási eredményekből építkezzen, a nézettséget pedig növelje.

(MTI)