Bush új iraki stratégiát hirdetett
Az iraki küldetés kudarca katasztrófával járna az Egyesült Államokra nézve - hangsúlyozta Bush, utalva arra, hogy ebben az esetben a radikális iszlámista szélsőségesek megerősödnének, új erőket toborozhatnának. Nagyobb eséllyel tudnák megdönteni a mérsékelt kormányok hatalmát, káoszt idéznének elő a térségben és az olajbevételeket terveik finanszírozására használnák fel.
Amerika ellenségei menedéket lelnének, ahonnan támadásokat tervezhetnének és indíthatnának az amerikai nép ellen. Az elnök a Fehér Ház könyvtárában mondott beszédében arra is kitért, hogy az iraki küldetés sikertelensége Iránt is felbátorítaná nukleáris programjának folytatására.
George Bush kiemelte, csak az irakiak képesek véget vetni a felekezetközi erőszaknak és biztonságot nyújtani az ország népének. A bagdadi kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy az amerikai segítség nem örökre szól - mondta.
Hozzáfűzte, ha Irak vezetése nem teljesíti ígéreteit, el fogja veszíteni Amerika támogatását. Bush kijelentette: a legsürgetőbb feladat az iraki, különösen a bagdadi biztonsági helyzet javítása. A felekezetközi erőszak 80 százaléka ugyanis a főváros 30 mérföldes körzetében történik.
Értékelése szerint a Bagdad biztonságának szavatolására tett amerikai kísérletek eddig két fő ok miatt nem jártak sikerrel. Egyfelől nem volt elegendő iraki és amerikai katona a terroristáktól megtisztított negyedek megtartására, másfelől túlságosan korlátozták a csapatok műveleteit, bizonyos körzetekben nem indíthattak akciót.
Ez mostantól másképpen lesz, a Bagdadba telepítendő új amerikai erők, öt dandár, valamint a Bagdadba vezénylendő további iraki csapatok a helyi rendőri alakulatokkal együtt elegendő erőt fognak képezni az erőszak elfojtására és a lakosság megvédésére - ígérte az elnök.
Bush kitért arra: Núri al-Máliki iraki miniszterelnök ígéretet tett, hogy semmiféle felekezeti vagy politikai érdek nem fogja akadályozni a szövetséges erőket küldetésük végrehajtásában. Az amerikai elnök kifejtette: a sikeres iraki stratégiának annak az elérése is része, hogy Irak népe érezze, életkörülményei javulnak.
Irakban törvényt fognak elfogadni arról, hogy megosztják az olajbevételeket minden iraki között. A bagdadi kormány 10 milliárd dollárt fog költeni helyreállítási és munkahelyteremtési programokra. Ezenkívül még ebben az évben helyhatósági választásokat rendeznek a regionális vezetők helyzetének megerősítésére.
Bush kijelentette: Amerika célja annak segítése, hogy a létéért küzdő ifjú iraki demokrácia életben maradjon. "A siker nem fog hasonlítani azokhoz a sikerekhez, amelyeket apáink és nagyapáink elértek (...) az iraki demokrácia nem lesz tökéletes (...) de egy olyan ország lesz, amely küzd a terroristák ellen, nem pedig otthont nyújt nekik" - mondta az elnök.
Az amerikai csapatok kivonása kapcsán - amelyet a novemberi félidős kongresszusi választásokon győztes demokraták követelnek - úgy fogalmazott: a visszalépés most az iraki kormány összeomlását idézné elő. Ennek következtében az amerikai csapatoknak még tovább kellene a térségben maradniuk és egy halálosabb ellenséggel kellene harcolniuk.
"Ha megerősítjük csapatainkat ebben a meghatározó pillanatban, és segítünk az irakiaknak megtörni az erőszak ciklusát, akkor közelebb hozhatjuk azt a napot, amikor csapataink hazatérhetnek" - mondta George Bush.
A demokraták szerint Bush új iraki stratégiája veszélyezteti Amerika nemzetbiztonságát
A washingtoni kongresszus vezető demokrata képviselői szerint George Bush elnök új iraki stratégiája veszélyezteti Amerika nemzetbiztonságát; közös nyilatkozatukban a csapatkivonás 4-6 hónapon belül történő megkezdését követelték.
Nancy Pelosi képviselőházi elnök több más vezető demokrata párti politikussal közösen nyilatkozatban ítélte el George Bush bejelentett új stratégiáját, mondván, az elnök a csapaterősítés tervével fittyet hányt arra, hogy a Republikánus Párt megalázó vereséget szenvedett a kongresszusi választásokon novemberben. "Ez a javaslat veszélyezteti a nemzet biztonságát azáltal, hogy újabb terhet rak a már így is túlterhelt hadseregre, ami még nehezebbé teszi az egyéb válságokra való reagálást" - foglaltak állást az ellenzéki képviselők. Hangsúlyozták: a csapatkivonás megkezdésére azért van szükség, mert Irak vezetése máskülönben nem érti meg, hogy Amerika támogatása nem örök érvényű és nem is szánja el magát a felekezetközi erőszak felszámolásához szükséges lépések megtételére. "Katonai jelenlétünk kiterjesztése Irakban éppen rossz üzenet jelent, és ellenezzük" - így a demokrata vezetők. A katonai megoldás helyett azt javasolták, hogy Washington indítson agresszív diplomáciai offenzívát a térségben és azon túl is Irak stabilizálása érdekében.
Értékelésük szerint Bush új stratégiája nem jelent igazi váltást a korábbiakhoz képest és ezért - mint közölték - nyomást fognak gyakorolni az elnökre azért, hogy azt megtegye. Barack Obama szenátor, a Demokrata Párt egyik reménybeli elnökjelöltje a CNN hírtelevízióban azt mondta, Bush az amerikai közvélemény nagy része és a legtöbb szakértői vélemény ellenében hozta meg döntését. A csapaterősítés szerinte téves politika, nem fogja elősegíteni a felekezetközi erőszak csökkentését. Közölte, pártja az új iraki stratégiát elítélő határozatot fog előterjeszteni a szenátusban, és már több republikánus képviselő támogatását megnyerték. Dick Durbin demokrata szenátor televíziós értékelésében azt szorgalmazta: itt az idő, hogy végre az irakiak vállalják a felelősséget országuk biztonságáért azután a háború után, amely már több mint 3000 amerikai katona életébe került. Bush-terv: "reménykeltő" Irak számára Máliki tanácsadója szerint
"Reménykeltőnek" nevezte George Bush amerikai elnök új iraki tervét csütörtökön Núri al-Máliki egyik tanácsadója. Bászem Rida ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Szaddám Huszein-rendszer által szétrombolt országot örököltek és a felekezetközi erőszakot az előrelépés egyik nagy akadályának nevezte. "Nem könnyű biztosítani a biztonságot ilyen körülmények között" - mondta. Rida Bush-nak arra a kijelentésére, mely szerint "az Egyesült Államok iraki elkötelezettsége nem korlátlan időre szól", így válaszolt: "Nem vártunk Bush elnökre, hogy megpróbáljunk legjobb tudásunk szerint cselekedni. Mindent megteszünk, hogy biztonságossá tegyük Irakot. A miniszterelnöknek eltökélt szándéka szembefordulni a milíciákkal, akár síiták, akár szunniták. Létezésük elfogadhatatlan számára. Megvan ehhez a saját menetrendünk".
A legnagyobb iraki szunnita párt, az Iszlám Párt csütörtökön elismerte, hogy szükséges "ideiglenesen" Irakba vezényelni újabb amerikai haderőket, ahogyan azt George Bush amerikai elnök bejelentette. A párt szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az amerikai csapaterősítést az iraki biztonsági helyzet romlása, valamint a jelenlegi iraki és amerikai haderőknek a helyzet ellenőrzésére való képtelensége indokolja. Emlékeztetett arra, hogy minden olyan tartományban, ahol a biztonsági felelősséget átruházták az iraki fegyveres erőkre, a helyzet tovább romlott. "A terrorizmus és a milíciák ugyanannak a problémának két oldala. Egyetlen kormány sem támogathatja a milíciákat az alkotmány megsértése nélkül"- figyelmeztetett a szóvivő, aki egyúttal Iránt és Szíriát tette részben felelőssé az iraki helyzetért.
London nem ad több katonát
Nagy-Britannia üdvözli George Bush amerikai elnök bejelentését, miszerint több mint 20 ezer újabb amerikai katonát küldenek Irakba, de Londonnak nincsen szándékában hasonló lépést tenni - jelentette ki csütörtökön Margaret Beckett brit külügyminiszter. A szigetország diplomáciájának vezetője hangsúlyozta: a brit álláspont továbbra is az, hogy a helyszínen kell előrehaladást elérni és több felelősséggel kell felruházni az irakiakat. Margaret Beckett azon véleményének adott hangot, hogy Bush döntése az ő és az iraki kormánynak az ország biztonsági helyzete javítását célzó akaratáról tanúskodik.
Közben a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap csütörtöki számában azt írta, hogy Nagy-Britannia hamarosan közel háromezer katonával csökkenti Irakban állomásozó kontingensét. Jelenleg mintegy 7100 katona szolgál Irakban, a főleg síiták lakta Bászra tartományban, ahol rendszeresen válnak a britek erőszakcselekmények célpontjává. Az újság állítása szerint azt tervezik, hogy ez év május 31-re 4500 brit katona marad Irakban. A brit miniszterelnöki hivatal spekulációnak minősítette az értesülést, és a védelmi minisztérium sem kívánta megerősíteni a lapban megjelent időpontot és létszámot. A tárca szóvivője kijelentette: a kivonulással kapcsolatos álláspontjuk változatlan, az a körülményektől függ. Csapataik azért vannak Irakban, hogy segítsék az iraki biztonsági erőket. A The Daily Telegraph úgy tudja, Tony Blair kormányfő két héten belül jelenti be - a lap által ismertetett - döntést, hogy ezzel is hangsúlyozza azokat a sikereket, amelyeket a britek Irakban elértek.
(MTI)
