A pártok várhatóan január közepén kezdenek egyeztetéseket a pártfinanszírozás és a kampányköltségek felülvizsgálatáról. Az SZDSZ ügyvivője, Horn Gábor legalábbis ezt reméli azok után, hogy a szabad demokraták vitasorozatot kezdeményeztek a kormány által tervezett reformokról, s ezek sorában a pártfinanszírozásról is. Minden párt késznek mutatkozott a tárgyalásra. Horn Gábor szerint a szabályok gyors korrigálása azért is fontos, mert az esetleges fideszes "hétigenes" népszavazás előtti kampányt már a módosított előírások szerint kellene folytatni. Jelenleg a népszavazási kampányra fordítható összegeket nem szabályozza semmi.

Az SZDSZ az országos választások, illetve a népszavazások kampányköltségeit egy-egy párt esetén 1-2 milliárd forintban maximálná. Ez jelentősen visszafogná a költekezést, mert a szakértői (és konkurens) becslések szerint az MSZP és a Fidesz egyaránt mintegy 10 milliárdot költött a tavaszi választásokon. A jelenlegi törvényes maximumon viszont túlmenne a szabad demokraták javaslata, hiszen az jelöltenként mindössze egymillió forint elköltését teszi lehetővé. (Lapunkban a választási kampány idején az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tett közzé becsléseket, amelyek szintén tízmilliárdos nagyságrendre tették a nagy pártok által használt reklámfelület és idő értékét.)

A sokmilliárdos finanszírozási lyuk nem egyszerűen számviteli, vagy hitelességi kérdés. Feltételezhető, hogy ha valaki, illetve valamely cég százmilliókkal támogatja egy párt kampányát, az később ennek meg is kéri az árát. És kevéssé valószínű, hogy ilyenkor a közérdeknek megfelelően törleszt a politika. Ha viszont egy párt nem él a "lehetőséggel", okkal érezheti úgy, hogy versenyhátrányba kerül.

Gyurcsány Ferenc ezért általános helyeslésre talált, amikor a tavaszi választási győzelem után közölte: a túl sok gyanúval körülvett pártfinanszírozás rendezése a nagy átalakítási csomag egyik része lesz.

- Az MSZP nyitott, a kiindulópont a miniszterelnök javaslata lehet - reagált az SZDSZ felvetésére Újhelyi István. Az MSZP alelnöke szerint pártjának nincs kiforrott álláspontja, ugyanis mindenekelőtt össze kellene hangolni a kis és a nagy pártok működési, illetve kampány szempontjait. - Egy "nagynak" jóval több alapszervezetet kell működtetnie, jóval több választási jelöltet kell állítania - hozott példát a politikus.

A Fidesz számára most az a legfontosabb, hogy a kormányt kampányfinanszírozási szempontból elszigetelje az őt alkotó pártoktól. Az Állami Számvevőszéknek szánnak erős kontrollszerepet, s ragaszkodnak hozzá, hogy az éppen hivatalban lévő kormány ne használhasson a választást megelőző év második felétől közpénzt kampánycélokra. Nyitrai Zsolt, a párt operatív igazgatója lapunknak azt is elmondta, hogy a másik fontos Fidesz-javaslat szerint a mindenkori kormánypártok állami támogatását a felére kell csökkenteni. Emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés már fél éve napirendre vette a pártok finanszírozásáról szóló törvény módosítását, a vita lezajlott, zárószavazás viszont még nem volt. Attól tart, hogy az SZDSZ kezdeményezése is kampánycélokat szolgál.

Az MDF hosszú ideje követeli, hogy csökkentsék a kampányköltségeket, és tegyék ki a pénzeket az asztal fölé. Az ellenzéki párt kezdeményezte a pártokhoz kapcsolódó alapítványok létrehozását is: 2006 során a négy parlamenti párt szellemi infrastruktúrát gondozó alapítványai együtt 1 milliárd 120 millió forinttal gazdálkodhattak.

Pártok állami támogatása

2006 (millió forint)

Pártalapítványok állami támogatása

2006 (millió forint)

Pártokhoz közeli vállalkozás