Északon Riviéra, délen pokol
Ötödével növelheti a Duna-medencét sújtó árvizek költségeit a következő néhány évtizedben az európai klímaváltozás, amely az észak-európai tengerpartokon mediterrán környezetet fog meghonosítani, Dél-Európában viszont tízezrek halnak bele a hőhullámokba, áll az EU-bizottság rövidesen nyilvánosságra kerülő előrejelzésében, amely előzetesen a Financial Times birtokába jutott.
A londoni üzleti napilap hétvégi száma által ismertetett prognózis két forgatókönyvet vázol fel; az egyik 2,2 fokos, a másik 3 fokos átlagos európai felmelegedést jósol az évszázad következő évtizedeire.
Mindkét forgatókönyv szerint egy évtizeden belül évi 11 ezer lesz azoknak a száma, akik a természetes halandóságon felül, kifejezetten a hőség miatt halnak meg Európában.
A távolabbi jövőben, 2071-től még a kedvezőbb, 2,2 fokos felmelegedési forgatókönyv szerint is évente 29 ezer pluszhalálesetet fog okozni Dél-Európában a meleg. Észak-Európában évi 27 ezer lesz a felmelegedés okozta halálesetek száma, áll a Financial Times által ismertetett uniós bizottsági jelentésben.
Észak-Európában az enyhébb klíma akár 70 százalékkal is növelheti a terméshozamokat, ám a szárazság 20 százalékkal csökkentheti a mezőgazdasági termelést délen.
A tengerszint egy méterrel emelkedhet, és ennek költsége már 2020-ban 4,4 milliárd euró lesz az enyhébb, és 5,9 milliárd euró a szélsőségesebb változat szerint. Mindkét forgatókönyv azonban 40 milliárd euró fölé emelkedő költségekkel számol 2080-ra.
Szélsőségesebbé válnak a szárazságok és az árvizek is. A Duna-medencében egy-egy olyan áradásnak a költségei, amilyent nemrégiben Magyarország is elszenvedett, 19 százalékkal emelkednek, és 240 ezerrel nő az árvizektől sújtott térségi lakosok száma, áll az ismertetett előrejelzésekben.
A készülő jelentés szerint az észak-európaiak a jövőben a felmelegedő Északi- és Balti-tenger partján is el tudják majd tölteni szabadságukat, ez azonban veszélybe sodorja a Dél-Európába áramló évi 100 milliós turistaforgalmat, annak 100 milliárd eurós bevételével együtt.
Az uniós prognózis megállapítja, hogy az Európai Unió összesített GDP-értékének mindössze 0,19 százalékába kerülne évente a károsanyag-kibocsátás 25 százalékos csökkentése.
