A dokumentumot a jövő héten hagyják csak jóvá a brüsszeli illetékesek, de a londoni Financial Times már részleteket közölt belőle, s ez azonnal élénk - kritikus - visszhangot váltott ki az érintettek egyikében, Olaszországban.

A jelentés szerint 2071-re a mediterrán térségben a mainál 3 fokkal magasabb lehet az átlaghőmérséklet, emiatt 87 ezer emberrel több válhat a kánikula áldozatává. Jelenleg a Föld turistáinak hatoda, évente százmillió ember választja Földközi-tenger partjait, ami évi 130 milliárd dollár (több mint 25 000 milliárd forint) bevételt hoz a mediterrán országoknak. Amennyiben a turisták otthon maradnak vagy máshová utaznak, ez súlyos gazdasági következményekkel jár - tartalmazza a készülő jelentés, hozzáfűzve persze, hogy mindez elkerülhető, ha megfelelő intézkedések születnek az éghajlat felmelegedésének megelőzésére, a melegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására.

Az ANSA olasz hírügynökség azonnal reagált a hírre, meginterjúvolva az olasz idegenforgalmi ipar vezetőit. Ők azt emelték ki, hogy Itáliában a turizmus nem csupán éghajlati tényezőkhöz kötődik, az ország történelme, kultúrája, szépsége, művészete, konyhája is fontos vonzerő, ezekre alapozva ellensúlyozhatja a felmelegedés esetleg negatív turisztikai hatásait. Olaszországban az idegenforgalom 300 ezer cég keretében 1,2 millió embert foglalkoztat, évente 154 millió turista 850 millió vendégéjszakát tölt el Itáliában és 87 milliárd eurót fizet ki a szolgáltatásokért, ezzel a GDP 6 százalékát biztosítja. Az olasz hotelszövetség vezetője tréfálkozva megjegyezte, hogy a brüsszeli jelentés nyomán talán mindenkinek Észak-Európában kellene szállodákat nyitnia, majd komolyra fordítva a szót leszögezte, hogy egyes más mediterrán országoktól eltérően Itáliát korántsem csak éghajlatáért keresik fel a turisták - az időjárás segít, de nem minden.

Észak-Európából Riviéra, Dél-Európából pokol lesz

Ötödével növelheti a Duna-medencét sújtó árvizek költségeit a következő néhány évtizedben az európai klímaváltozás, amely az észak-európai tengerpartokon mediterrán környezetet fog meghonosítani, Dél-Európában viszont tízezrek halnak bele a hőhullámokba, áll továbbá az EU-bizottság rövidesen nyilvánosságra kerülő előrejelzésében.

A londoni üzleti napilap hétvégi száma által ismertetett prognózis két forgatókönyvet vázol fel; az egyik 2,2 fokos, a másik 3 fokos átlagos európai felmelegedést jósol az évszázad következő évtizedeire.

Mindkét forgatókönyv szerint egy évtizeden belül évi 11 ezer lesz azoknak a száma, akik a természetes halandóságon felül, kifejezetten a hőség miatt halnak meg Európában.

A távolabbi jövőben, 2071-től még a kedvezőbb, 2,2 fokos felmelegedési forgatókönyv szerint is évente 29 ezer plusz halálesetet fog okozni Dél-Európában a meleg. Észak-Európában évi 27 ezer lesz a felmelegedés okozta halálesetek száma, itt azonban ugyanakkor évente 20 ezren életben fognak maradni, akik egyébként a hideg következményeibe haltak volna bele, áll a Financial Times által ismertetett uniós bizottsági jelentésben.

Észak-Európában az enyhébb klíma - a felmelegedés mértékétől függően - akár 70 százalékkal is növelheti a terméshozamokat, a hőség és a szárazság viszont 20 százalékkal csökkentheti a mezőgazdasági termelést délen.

A tengerszint egy méterrel emelkedhet, és ennek költsége már 2020-ban 4,4 milliárd euró lesz az enyhébb, és 5,9 milliárd euró a szélsőségesebb változat szerint. Mindkét forgatókönyv azonban 40 milliárd euró fölé emelkedő költségekkel számol 2080-ra.

Szélsőségesebbé válnak a szárazságok és az árvizek is. A Duna-medencében egy-egy olyan áradásnak a költségei, amilyent nemrégiben Magyarország is elszenvedett, 19 százalékkal emelkednek, és 240 ezerrel nő az árvizektől sújtott térségi lakosok száma, áll a Financial Times által ismertetett előrejelzésekben.

A készülő jelentés szerint az észak-európaiak a jövőben a felmelegedő Északi- és Balti-tenger partján is el tudják majd tölteni szabadságukat, ez azonban veszélybe sodorja a Dél-Európába áramló évi 100 milliós turistaforgalmat, annak 100 milliárd eurós bevételével együtt.

Az uniós prognózis ugyanakkor reménykeltő adatokat is tartalmaz. A jelentés megállapítja, hogy az EU összesített GDP-értékének mindössze 0,19 százalékába kerülne évente a károsanyag-kibocsátás 25 százalékos csökkentése.

  (MTI/ANSA)