A belső hidegháborútól a forró márciusig
A jobboldal sugallata minden szinten egyértelmű: márciusban újra kezdődik - valami.
Orbán Viktor rendre tavaszi népszavazásról beszél, holott joghoz értő emberek leghamarabb szeptemberre teszik a hétkérdéses voksolás megtartásának időpontját. Ha egyáltalán megtartják. Csakhogy Orbán további következményeket is fűz a népszavazáshoz: "Amíg van esély arra, hogy az alkotmányos út eredményhez vezethet, járjunk inkább azon. Látok arra esélyt, hogy ez az út - a népszavazás - eredményes lehet."
És ha nem?
Tavaly október óta, amikor a rendőrség, ha vitatott eszközökkel is, de helyreállította a nyugalmat Budapest utcáin, létezik a meghátrálásra kényszerítettek körében az 1956 leverése utáni fordulat: MÚK, azaz Márciusban Újra Kezdjük. A kuruc.info című honlapon önálló topik működik "forradalom" címmel.
Úgy fest, Orbán is előre szalad. Navracsics Tibor frakcióvezető a héten kijelentette, partneri viszonyra törekednek a szocialistákkal. A korábban sarkosan nyilatkozó Pokorni Zoltán vagy Rogán Antal polgármesterként hátrébb lépett, Kósa Lajos pedig egyszer már részt is vett egy, a "kiátkozott" miniszterelnök által életre hívott eszmecserén. Stumpf István - Orbán egykori kancelláriaminisztere - az InfóRádióban tegnap egyenesen veszélyesnek nevezte Orbán stratégiáját, megjegyezve, nem tartja valószínűnek, hogy a megélhetési válság eredményeként megbukna a kormány, vagy a sikeres népszavazás megbuktatja a kormányfőt. "Az ellenzéknek nem szabad olyan dolgokat megígérnie, amelyek végrehajtásához nincs elég ereje" - tette hozzá a Századvég Alapítvány elnöke.
A Fidesz márciusban is nehéz helyzetben lesz. Már szeptember-októberben is sokan összekapcsolták a zavargásokat Orbán megszólalásaival. A gyanút erősítette egy fideszes képviselőnő október 23-ai telefonbeszélgetése egy szélsőjobbos szervezővel. Orbánnak most már tudnia kell, hogy minden elejtett mondatának jelentősége lesz. Igaz, egyelőre nem ejti, hanem szórja őket - mint a Demokratának adott interjúban is.
Más elszólásnak tűnő mondat is elhangzott már. Amikor bejelentették, hogy a rendőrség új eszközöket vásárol, a fideszes Kontrát Károly a parlament rendészeti bizottságának ülésén kifogásolta, hogy március 15-én már újabb tömegoszlató eszközök birtokában léphet fel a rendőrség az emberek ellen. Akkor az MSZP-s Juhász Gábor kérte is, hogy közölje fideszes kollégája, ha máris tud valamiről.
Kérdés, hogy egyáltalán jogos-e a várakozás, amely szerint tavaszra már a megélhetési válság is utcára viheti az embereket. Petschnig Mária Zita szerint a 2007-2008-ra összesen várható hatszázalékos reálkereset-csökkenés meg sem közelíti az 1995-96-os 17 százalékost, amit még mindig normálisan elviseltek az emberek. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint inkább az aggaszthatja a társadalmat, hogy korábban sérthetetlennek tűnő rendszerek (nyugdíj, oktatás, egészségügy) körül mozdult meg a világ, miközben a rezsiköltségek is emelkedtek. Petschnig úgy látja, a Fidesz ma azért is a kormányt hibáztatja, ami be sem következett, és ezzel cudar politikai légkört teremt az országban. Pedig ha a Gyurcsány-kabinet nem indította volna el a változásokat, már csődben lennénk. Eközben a Fidesz évek óta adós bármiféle alternatíva bemutatásával. A közgazdász azt mondja, Orbán utolsó esélyként kapaszkodik a kormánybuktatásba, az év közepétől ugyanis jelentősen javulhat a hazai és a nemzetközi klíma is. Csökkenhet a jegybanki alapkamat, javulhat a nemzetközi hitelbesorolás, az uniós pályázatokból is megérkezhetnek az első összegek, és a társadalom nagy része alkalmazkodhat a változásokhoz. Márpedig mindez Gyurcsányt erősítheti.
Szinte elkerülhetetlennek tartja viszont a zavargásokat Ranschburg Jenő. A pszichológus úgy látja, hogy a legnagyobb ellenzéki párt az utolsó emocionális tartalékokat is kipréseli, tovább szítva az indulatokat. Szerinte a Fidesz elnöke előtt két út áll: vagy beismeri a vereséget, és új lapot nyit, vagy az "utánam az özönvíz" jelszavával belevág az utolsó ütközetbe. Ranschburg azért is pesszimista, mert a kisebbség akkor is kimegy az utcára, ha tudja, hogy a többség otthon ül, és túl akarja élni ezt az időszakot. Ilyen esetek ellen csak tartós, lélektanilag is megerősített összezárással lehet védekezni akár a társadalomról, akár a kormányoldal politikusairól van szó. "Orbán számára a vállalkozás azért is kockázatos, mert már nem biztos, hogy a dolgok kordában tartása rajta múlik. Úgy látszik, hogy már nem uralja az általa felkorbácsolt tömeget, pszichológiai szempontból még sincs más útja, mint előre menni. "Tragédia nem, de szörnyű dolgok történhetnek" - teszi hozzá.
Feltűnést keltett Paul Lendvai e heti elemzése is, amely az osztrák Der Standardban jelent meg. Ebben a publicista Orbán "féktelen támadókedvét és kompromisszumképtelenségét" fogalmazta meg. Az őszi eseményekre utalva Lendvai megjegyzi, hogy szélsőjobboldali randalírozók állítólagosan zsidó újságírók és politikusok nevét, valamint azoknak a bíróknak és ügyészeknek a címét olvasták fel, akik az erőszakos rendbontókat elítélték. Paul Lendvai úgy véli, a mostani megnyugvás látszata csalóka, bár úgy fogalmaz: "Orbán agresszív stratégiája visszafelé sült el".
