Változó tartózkodási szabályok

A külföldiek beutazásáról szóló jogszabály helyébe januártól két törvény lépett. Az egyik az uniós polgárok utazásának szabályait tartalmazza, a másik a harmadik államokból beutazni szándékozókra állapít meg korlátozásokat.

Egyszerűbbé válik az EU-ból érkezők magyarországi letelepedése, és az uniós polgárok előtt is megnyílik számos foglalkozás. Eddig például a közszolgálatban vagy az igazságszolgáltatásban csak magyar állampolgárokat alkalmazhattak, míg mostantól - a közhatalmi jogosítványok gyakorlására feljogosított munkakörökön kívül - uniós polgárokat is felvehetnek.

Utazás: Az uniós polgárok az EU-n belül útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal is átléphetik a határt, és kilencven napig bárhol szabadon tartózkodhatnak.

- Harmadik országok polgárai, amennyiben vízummentesen léphetnek az unió területére - ilyen például Horvátország -, az útlevelük felmutatásával utazhatnak, és vízum kiváltása nélkül kilencven napig tartózkodhatnak az unió területén.

- A vízumköteles országok polgárainak beutazási engedélyt kell kérniük, amelyet az EU tagállamai általában a schengeni szerződés szabályai szerint adnak ki, és az valamennyi uniós országra érvényes.

Hosszabb tartózkodás: Az uniós polgárok más tagállamban kilencven napnál hoszszabb ideig jogosultak tartózkodni, és ebben csak az EU normáival és a saját állampolgárokra is érvényes szabályok szerint lehet korlátozni őket. Például a lakcím bejelentését csak ott írhatják elő, ahol azt a saját polgáraiktól is megkövetelik.

- Harmadik országok polgárainak ehhez vízumot, tartózkodási, bevándorlási, letelepedési engedélyt, ideiglenes letelepedési vagy nemzeti, illetve EK-letelepedési engedélyt kell kérniük. Ehhez igazolni kell a megélhetés és a lakhatás feltételeit, az egészségbiztosítás meglétét, és a külföldi nem állhat beutazási tilalom alatt. Ezek az engedélyek más-más időtartamra érvényesek, kiadásukhoz eltérő feltételeket állapítottak meg, és különféle jogosultságok kapcsolódnak hozzájuk. A nemzeti letelepedési engedély nem jogosít utazásra, míg az EK-engedély a közösségen belül szabad mozgást tesz lehetővé. Ez utóbbit egyébként bizonyos feltételek esetén nem uniós polgárok is megkaphatják. Egyelőre kérdés, hogy a határon túli magyaroknak kiadott nemzeti vízum mire jogosít majd; annyi bizonyos, hogy marad, Brüsszel azonban még nem döntött arról, hogy elismeri-e majd EU-tartózkodási engedélyként.

Szankciók: Uniós tagállam polgárának beutazását vagy letelepedését az EU más tagországai csak kivételes esetben korlátozhatják.

- Az EU schengeni adatbázisa 2005 januárjában több mint nyolcszázezer, különféle személyekre vonatkozó bejegyzést tartalmazott. Ezek egy része harmadik országok polgáraira vonatkozó beutazási tilalom volt. Számukra a schengeni csatlakozás után Magyarország még saját területére is csak kivételes esetben, például humanitárius okokból adhat vízumot. Megszűnik viszont a határőrség visszautasítási joga, tehát a határról legfeljebb az okmányok hiánya miatt küldhetik vissza a belépni szándékozókat. A kiutasítás előtt a külföldit az új szabályok szerint felszólíthatják az ország önkéntes elhagyására, és ennek a következő szabályos beutazásra nincs következménye. Tizenkét hónapról hat hónapra csökken az idegenrendészeti őrizet maximális időtartama.

Várakozók az idegenrendészeti hivatal fõvárosi ügyfélszolgálatán
Várakozók az idegenrendészeti hivatal fõvárosi ügyfélszolgálatán
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.