Orbán Viktor legsarkosabban a Heti Válasznak fogalmazta meg a tervezett referendum tétjét, a konzervatív hetilap 2006. december 14-i számában. "Ha sikeres a népszavazás, a koalíciónak megoldást kell találnia a bizalmi válságra - szakértői kormány vagy előre hozott választás formájában." Vagyis, ha az emberek többsége egyetért a Fidesz álláspontjával, akkor az törvényszerűen a jelenlegi szociálliberális kormánykoalíció végét is jelenti.

Meglepő módon Orbán öt nappal (!) később már lényegesen "visszavett" a bizakodásból - erre utal, amit december 19-én az InfoRádió Aréna című műsorában mondott. "Ha a kérdések többsége kiérdemli az emberek bizalmát, és a kormány ezt tudomásul veszi (...) - ha csak ennyit érünk el, akkor már megérte" - hangzott a referendum lehetséges politikai következményeit firtató kérdésre adott, jóval kevésbé ambiciózus orbáni válasz. (Itt egyébként már csak a kérdések többségéről beszél.) A Fidesz elnöke ugyanitt azt is leszögezte, hogy "a Fidesznek semmilyen eszköze nincs, amellyel távozásra bírhatná a kormányt, a kormányt távozásra bírni csak az emberek tudják". Majd hozzátette: "Hogy az emberek elkergetik-e vagy sem (a kormányt), arra én nem tudok önnek válaszolni." Nem világos tehát, hogy a népszavazás Fidesz számára kedvező végkimenetele Orbán szerint szükségszerűen maga után vonja-e majd a Gyurcsány-kabinet bukását vagy sem.

A fenti ellentmondás még különösebb fényben mutatkozik meg, ha mellétesszük, amit Orbán Viktor december 8-án, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ülésén fejtett ki. Ott ugyanis, miután elmondta, hogy a költségvetésben 3,4 milliárd, uniós pénzekből pedig további 37 milliárd forint szerepel propagandára, igen borúlátó jóslatot tett a referendum kimenetelére vonatkozóan. "Világos, hogy mivel állunk szemben, hogy egy népszavazás mivel találja magát szemben. Ezért énnekem nincs olyan illúzióm, hogy a Fidesz meg tudná nyerni a népszavazást, mert ezzel az óriási erővel szemben egy párt szerintem esélytelen." (Hozzátéve persze, hogy az emberek segítségével azért elkerülhető a kudarc - ami, ha belegondolunk, nem valami erős állítás - a szerk.) "Olyan ellenerővel állunk szemben az eszközöket tekintve, amivel nincs esélyünk" - folytatódott az immáron harmadik, alapvetően más tónusú válasz ugyanazon kérdésre. Értsd: a kormánypártoknak annyival több pénzük van propagandára, hogy Orbán szerint a Fidesz gyakorlatilag behozhatatlan lépéshátránnyal indul a népszavazási kampányban.

Orbán Viktor legutóbb december 21-én, a Manager magazinnak foglalta össze, hogy szerinte miről is szól a referendum. Újra kitért az erőviszonyokra, ám valamivel optimistábban. "A politikai küzdelmek sikeres megvívásához kell pénz, miközben pénzünk az ellenféllel összevetve elhanyagolható. (...) A mi szervezeti erőnk (viszont) szélesebb, erősebb, a döntéshozatalunk tagoltabb, mint ellenfelünké. Ezért lehetünk ilyen eszközhátrány mellett is versenyképesek" - hangzik az újabb latolgatás. Orbán Viktor víziója azonban itt is jóval visszafogottabb, mint korábban. "Most nem arról van szó, hogy legyőzzük őket (értsd: az MSZP-t), hanem azért kell dolgoznunk, hogy egyáltalán a jövőről szóló értelmes vita lehetőségét megnyithassuk. Erről szól a népszavazás" - így a legfrissebb szó szerinti idézet.

Szűk két hét alatt négyféle, tartalmában markánsan különböző megszólalás. Ezek után Orbán Viktor a népszavazás eredményét követően, bármi is legyen az, majd elmondhatja: személy szerint nem érte meglepetés, hisz ő már jó előre megmondta. De mit is?

Négy orbáni mondat a referendumról

"Ha sikeres a népszavazás, a koalíciónak megoldást kell találnia a bizalmi válságra - szakértői kormány vagy előre hozott választás formájában."

"Ha a kérdések többsége kiérdemli az emberek bizalmát, és a kormány ezt tudomásul veszi - ha csak ennyit érünk el, akkor már megérte."

"Nincs olyan illúzióm, hogy a Fidesz meg tudná nyerni a népszavazást."

"Most nem arról van szó, hogy legyőzzük őket, hanem azért kell dolgoznunk, hogy egyáltalán a jövőről szóló értelmes vita lehetőségét megnyithassuk."