Igazoló jelentést kellett írnia a Budapest Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatójának a Népszabadság pénteki számában megjelent, A főállatorvos csak tájékoztat? című cikke miatt. Írásunkban arról számoltunk be, hogy a BRFK XIII. Kerületi Kapitánysága vádemelési javaslattal befejezte a nyomozást annak a hat cégnek a képviselőivel szemben, amelyektől november 16-án és 20-án több mint 3,2 tonna szabálytalanul tárolt, romlott, illetve lejárt szavatosságú marha-, sertés- és baromfihúst foglaltak le.

Cikkünkben, a birtokunkban lévő dokumentumok alapján, megírtuk, hogy bár a büntetőeljárásról szóló törvény feljelentésre kötelezi a hatóságokat mindazokban az esetekben, amikor hivatalos eljárásban bűncselekményre utaló adatokra, körülményekre bukkannak, a Lehel piaci húsügyben Budapest főállatorvosa a rendőrség felhívása ellenére sem tett feljelentést, az élelmiszer-ellenőrző állomás vizsgálati adatait "szíves tájékoztatásra" küldte meg a rendőrségnek.

Hajós Ádám főállatorvos Süth Miklós, országos főál- latorvosnak címzett igazoló jelentésében (amelyet szabad felhasználásra szerkesztőségünknek is megküldött) egyebek között azt írja: az ügyben hat céggel szemben összesen ötmillió 470 ezer forint állat-egészségügyi bírságot szabtak ki, s további 1,2 millió forint megsemmisítési díjat számláztak ki részükre. (A november 16-ai akcióban tíz cég üzletében találtak rossz minőségű termékeket, négy esetében azonban a kifogásolt áru értéke nem haladta meg az ötvenezer forintot.)

A feljelentés elmaradását Hajós azzal indokolta, hogy uniós előírások (is) arra kötelezik az állat-egészségügyi hatóságot, hogy az arányosság elvét figyelembe véve szabja ki a bírságokat, rendeljen el különböző intézkedéseket, úgy, hogy azok a további jogsértéstől együttesen visszatartsák az érintetteket.

A Lehel piaci esetben szakhatósági engedély visszavonására nem került sor, mivel olyan súlyú élelmiszer-higiéniás kifogás nem merült fel.

Hajós Ádám szerint a kiszabott állat-egészségügyi bírság és a megsemmisítési költségek együttesen megfeleltek a már hivatkozott uniós elvárásoknak: visszatartó erejűek voltak, és arányosak a jogsértéssel. Ennek ugyanakkor ellentmondani látszik az a tény, hogy a november 16-ai akció után négy nappal, egy megismételt ellenőrzésen további másfél mázsa kifogásolható húst találtak az ellenőrök.

A fővárosi főállatorvos szerint a hatóság meghozta a szükséges és kellő erejű szankciókat. S hogy miért nem tett rossz minőségű termék forgalomba hozatalának, avagy a vásárlók megtévesztésének gyanújával feljelentést a rendőrségen - főleg hogy erre a XIII. kerületi kapitányság két levélben is felhívta -, arra Hajós Ádám azt írja: az arányos és egyenlő elbánás figyelembevételével valamennyi élelmiszer-lefoglalást feljelentésnek kellene követnie; Budapesten évente 1200 esetben foglalnak le valamilyen okból kifogásolható élelmiszereket.

Noha az adatvédelmi biztos több nyilatkozatában is hangsúlyozta: nem bújhat a jó hírneve mögé az, aki rossz minőségű élelmiszert hoz forgalomba, feletteseinek írt igazoló jelentésében Hajós csak a, b, c, és g, betűkkel jelölte az érintett társaságokat. Lapunknak ezt azzal indokolta, hogy bár korábban többen - köztük az adatvédelmi biztos is - sürgették az egymással vitatkozó, egymás mellett elbeszélő, olykor ellentétes jogszabályok módosítását, ez azonban még nem történt meg.

Tény: az illetékes tárcák internetes oldalain nincs nyoma annak, hogy a szóban forgó jogszabályokat bárki is módosítani akarná. Mint ahogy a jelek szerint ad acta került az a javaslat is, hogy az állat-egészségügyi szolgálat munkatársai kapjanak "árumegállító jogot". Ők ma csak rendőri, vagy pénzügyőri segítséggel állíthatják meg és ellenőrizhetik a közúti élelmiszer-szállítmányokat. Márpedig szakértők szerint csak a közúti ellenőrzések számának jelentős növelésével lehetne megakadályozni, hogy külföldről behozott, kétes minőségű vagy már lejárt szavatosságú áruk jussanak el a piacokra és a raktárakba.

Megsemmisítésre váró élelmiszerek