George Bush amerikai elnök a terrorizmus elleni harc folytatását és az Egyesült Államok biztonságának megszilárdítását ígérte újévi üzenetében.

 

Bush texasi birtokáról, Crawfordból intézett üzenetet az amerikai néphez. Meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok vereséget mér a terroristákra és a szélsőségesekre. Megerősítette, hogy Washington az új évben is "a szabad és egységes Irakért" fog munkálkodni. Az elnök új munkahelyeket ígért az amerikaiaknak, és a jólét növelésével kecsegtette honfitársait.

Angela Merkel német kancellár az Európai Unió polgárainak egységét szorgalmazta újévi köszöntőjében, mert - mint mondta - "csak egy egységes Európa tud megbirkózni a globalizáció kihívásaival, továbbá a terrorizmus és az erőszak problémáival". Szavai szerint egy megosztott Európa "kudarcra lenne ítélve". Január elsejével Németország vette át az Európai Unió soros elnökének tisztét, és célul tűzte maga elé, hogy újraéleszti a közös európai alkotmány ügyét.

Vlagyimir Putyin orosz államfő annak a reményének adott hangot, hogy az Oroszország által elért gazdasági sikerek kedvező változást hoznak az egyszerű emberek életkörülményeiben is. Korszerű képzést ígért a fiataloknak, és kilátásba helyezte az anyagi feltételek biztosítását a szellemi élet, a kultúra és a tudomány fejlődéséhez. Újévi üzenetéből ezúttal teljesen kimaradt a külpolitika.

Jacques Chirac francia elnök szót emelt újévi köszöntőjében a szélsőségesség és az idegengyűlölet ellen. Felszólította honfitársait, hogy ne higgyenek a szélsőségesség szítóinak, s hozzátette, hogy Franciaország "mindig akkor erős, amikor képes a kompromisszumokra". A francia elnökhöz hasonlóan Margit dán királynő is a más kultúrák iránti megértésre, türelemre szólította fel honfitársait hagyományos újévi beszédében. Célzott arra, hogy ezt a tanulságot lehet és kell levonni abból a felzúdulásból is, amelyet egy dán lap Mohamed prófétáról közölt gúnyrajzai váltottak ki a muzulmán világban az óév elején.

Az emberi méltóság és az emberi jogok védelméért való cselekvésre, a terrorizmus elleni fellépésre szólított fel XVI. Benedek pápa a Szent Péter bazilikában bemutatott újévi misén. (A misén magyarul hangzott el az első könyörgés, amelyet Farkas Magdolna, a római magyar közösség tagja olvasott fel.) A katolikus egyházfő hangsúlyozta homíliájában, hogy a keresztényeknek fáradhatatlanul kell munkálkodniuk a békéért, illetve az emberi méltóság és az alapvető jogok védelmében. Szavai szerint

változatlanul számtalan veszély fenyegeti a békét, igazságtalanság és erőszak uralkodik a világ különféle régióiban. Nem szűnnek a közvélemény által gyakran elfeledett fegyveres konfliktusok, a terrorizmus veszélye megzavarja a népek nyugalmát, s mindezért "minden korábbinál szükségesebbé válik a béke érdekében való közös cselekvés".

Václav Klaus cseh államfő úgy fogalmazott újévi beszédében, hogy már-már "hideg polgárháborúra" emlékeztet az ország helyzete. A cseh elnök a már csaknem hét hónapja húzódó belpolitikai válságra utalt ezzel a megfogalmazással. A júniusi választások óta fennálló politikai patthelyzet témája uralta Klaus mintegy negyedórás beszédét. "Az eszmék és programok összecsapása fontos része a demokráciának, ám a jelenlegi helyzet megoldásának kiindulópontja nem lehet más, mint egy építő jellegű megállapodás a politikai pártok között" - mondta arra utalva, hogy "döntetlen" eredmény alakult ki a nyári választásokon a jobbközép és a baloldali pártok között. Sajnálkozva állapította meg, hogy sürgető reformok sora szorult háttérbe a kialakult patthelyzet miatt.

Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök Koszovóban, a Kosovska Mitrovica városban élő szerbek körében köszöntötte az új évet. Kostunica most látogatott el harmadszor az albán többségű szerb tartományba azóta, hogy a terület (1999-ben) kikerült Belgrád fennhatósága alól, és ENSZ-igazgatás alatt álló nemzetközi protektorátussá vált. Az ENSZ várhatólag tavasszal dönt Koszovó további státusáról, az ottani albánok függetlenségi követeléséről. Január 21-én általános választások lesznek Szerbiában, s Kostunica Koszovó kiszakadásának megakadályozását állította választási kampányának középpontjába. "Az előttünk álló évben a fő kérdés Koszovó megőrzése, ami egyet jelent Szerbia megőrzésével" - mondta több száz Kosovska Mitrovica-i szerb előtt elhangzott beszédében. A rendezvény ideje alatt az ENSZ-rendőrség és a Koszovóban állomásozó NATO-erők megerősített osztagai védték a várost kettéosztó Ibar folyó fő hídját. (A város nagyobb részét albánok lakják, a folyótól északra eső városrészban azonban a szerbek vannak többségben. A két közösség között számos villongás volt az utóbbi években.)

Az állami rádión keresztül üdvözölte honfitársait az újév és a kubai forradalom győzelmének 48. évfordulója alkalmából Fidel Castro kubai államfő. Köszönetet mondott a lakosság "iránta megnyilvánuló szeretetéért és támogatásáért". Castro közölte, hogy betegségéből való felépülése alighanem hosszú folyamat lesz, de szó sincs róla, hogy "a csata elveszett volna". A hónapok óta beteg kubai államfő úgy látja, hogy jó esélye van a felépülésre. A nevében beolvasott közlemény szerint Castro - betegsége ellenére - figyelemmel kíséri a legfontosabb politikai fejleményeket.

 

(MTI)