A szocialisták - régi szokásaikhoz híven - ezúttal sem akarnak tudomást venni a küszöbönálló rendkívüli légköri változásokról, a kormányfő ugyan bizalmasai szűkebb körében felvetette már a legelemibb intézkedések szükségességét, ám választói táboruknak továbbra is csak a napos idő áldásairól papolnak. Jól tudják, hogy a nyolcvanas évek szertefoszló biztonságát is tragédiaként megélő millióknak drámai következmények nélkül nem mondhatják meg a holnapra ideérkező, egyik napról a másikra mintegy húsz fokkal csökkenő időváltozás elkerülhetetlen tényeit. Ezúttal is abban bíznak, hogy helyi pártszervezeteik - egykor legendásan szervezettnek és hatékonynak gondolt - mindennapi propagandamunkájával elterelhetik az emberek figyelmét a viharok okozta károkról, s nem az államot, a kormányzatot fogják hibáztatni a következményekért. Sőt, miniszterelnökük, a sokak által egyszerűen csak felkapaszkodott tenyérjósnak, kalandornak és szerencselovagnak tartott alkalmi meteorológus, még most is a túlzott napozás ártalmairól győzködi eddig is jócskán félrevezetett táborát. Már a kampány heteiben is azt állította, hogy legfeljebb átmeneti felhőátvonulásokkal kell majd számolni, s a borúlátó előrejelzések ellenére is kitartott a napsütésért vállalható hosszú távú kormányzati garanciák felelőtlen ígéretei mellett.

Nem mintha ellenfele felelősebben viselkedett volna. Orbán Viktor eleve olyan viharokról beszélt, amelyek erejéről neki sem volt alkalma soha korábban meggyőződni, mégis azzal áltatta az elbizonytalanodott választót, hogy ő egyidejűleg lesz képes esőt hozni és a napsütést is fenntartani. Jól érzékelte, hogy lehetséges választóinak eltökélt törzsközönsége őtőle a mennydörgést és a villámlást várja, s minden lehetséges alkalommal akkor is villámokat szórt, amikor még az sem lehetett bizonyos, van-e felszerelve megfelelő villámhárító a környéken. Orbán környezetében az egykori körültekintő időjárás-elemzőket fokozatosan felváltották a mennydörgésben és villámlásban gyors gyakorlatot szerzett, ám leginkább csak a viharkeltésben járatossá lett, új keletű meteorológusok, s az őszi nagy-nagy földmozgások idején elérkezettnek látszott az ő idejük is. A jobboldal megkérdőjelezhetetlen vezére az első földmozgások hallatán azonnal meghirdette a Richter-skála szerinti kilencedik fokozatot, pedig ő is tudhatta, hogy a Kárpát-medencei, sőt általában az egész európai kontinensen a geológiai adottságok merő képtelenséggé teszik az ilyen erősségű földrengést. A rengések elmúltával - változatlanul - pusztító erejű, páratlan méretű földrengésről beszél, ahelyett, hogy hozzászoktatná magát és meglehetősen megnövelt önbizalmú híveit is a következő évek változékony időjárási kilátásainak elfogadásához.

Mindeközben a kisebb pártoknak a drámai hatású frontmozgásokból legfeljebb csak a talaj menti fagyok gyötrelmei jutottak. A rendszerváltás egykori zászlóvivő, radikálisan viharpárti húzóerője mára legfeljebb egy fővárosi mérőállomás szerepkörére zsugorodott öszsze, hiába hitegetik ma még magukat azzal, hogy a legtöbb tévécsatornán az ő kiváló meteorológusaik jelzik előre az időt. Jelentéseikre legfeljebb csak a jócskán megcsappant hatású és önbizalmú médiaértelmiség azon szétszórt csoportjai kíváncsiak, akiket még egyáltalán lehet hülyíteni a teljességgel tekintélyüket vesztett meteorológiai műsorokkal. A másik erő, az egykori kormányzó párt mai tehetségéből pedig legfeljebb annyira futja, hogy az időnként valóban napossá forduló idők ritka pillanataiban tulipánjaikat a látóhatár érzékelési küszöbe alsó széléig növesztik - igaz, ezt is csak az Orbánt boszszantani szerető szimpatizáns, balliberális értelmiség segítségével tehetik sikeresen.

Magyarország egén még hosszú-hosszú időkre a szüntelen felhőátvonulás, a sötét felhők fenyegető gyülekezése, a váratlan és egymást vég nélkül követő viharok okozta állapotok lesznek az uralkodó jellegűek. A frontok ahelyett, hogy felszakadoznának, egyre csak erősödnek, s ma már az egykoron kellően megalapozott körültekintéssel megalkotott meteorológiai előrejelzési rendszer alapvető szabályait is működésképtelenné válással fenyegetik. Igaz, időközben az előrejelzők nemcsak az időjárást utálták meg, hanem magát az előrejelzést is.