Ágyúlövésnyire Mogadishutól
A kezdetek: Afrika keleti részén ("Afrika szarván") több mint ezer éve élnek törzsi-kiskirályi közösségekben a nomád állattenyésztő szomáliak, akik közös nyelvük, kultúrájuk, vallásuk miatt többre tartják magukat a környező népcsoportoknál. Őket viszont Afrika egyik legrégebbi, legszilárdabb államalakulata, az abesszin királyság, a mai Etiópia gyűrte-gyűri maga alá több-kevesebb rendszerességgel. Az ellenségeskedések vallási köntöst is öltenek, Etiópiában megmaradt az ősi keresztény/ortodox vallás a szomálik iszlámával szemben. Afrika szarvát a gyarmatosítók a XIX. század második felében fedezik fel. Az angolok mellett felbukkannak a franciák (Dzsibuti) és az olaszok. Az angolok és az olaszok közösen adják meg a függetlenséget 1960-ban, persze a határokat önnön érdekeik szerint megvonva (a franciák Dzsibutit csak 1977-ben eresztik el a gyarmati kötelékből). A szomáli területek négy országra vágódnak szét, Etiópiára (Ogaden), Dzsibutira, Szomáliára és kisebbrészt Kenyára.
Utóbbi állam legendás hírű függetlenségi harcosa, Dzsomo Kenyatta, amikor a szomálikról mint nemzeti kisebbségről van szó, kőkemény nacionalistává válik: egy négyzetlábnyi területet sem adunk senkinek, szól verdiktje. 1977-78-ban nagy háború robban ki Ogadenért Etiópia és Szomália között. A Hailé Szelasszié császárt néhány éve elűző és a moszkvai típusú szocializmussal kacérkodó etiópok szovjetek, keletnémetek és kubaiak segítségével verik ki Ogadenből a korábban ugyancsak szovjet gyámkodással létező szomáliaiakat. Akik, miután Moszkva átpártol Etiópiához, kizavarják a szovjet tanácsadókat és lepaktálnak az amerikaiakkal, továbbá az iszlám szolidaritás címén jó viszonyt alakítanak ki az Arab Liga olajpénzes irányítóival is. Hogy változatosabb legyen a kép, a szomáliak kedélyes kapcsolatra lépnek a román diktátorral, Ceausescuval és észak-koreai kollégájával, Kim Ir Szennel, miközben Pekinggel is szemeznek.
A végzetes politikai körhinta tovább pörög, az amerikaiak több mint egytucatnyi katonáját 1993-ban egy rosszul előkészített-kivitelezett amerikai-ENSZ-akcióban Mogadishuban a helyi iszlám hadurak milíciája, a lakosság agyonveri. Az erről készült képek sokkolják a világközvéleményt (erről készül A Sólyom végveszélyben című film). A képeket készítő öt nyugati riportert is meglincseli a tömeg. Több mint ezer iszlám milicista, számtalan civil fizet életével a támadásért, amit szakértők az al-Kaidával is összefüggésbe hoznak. Szomália ezt követően még inkább hadurak, milíciák, mollák uralta kiskirályságokra darabolódik szét.
