Ma fogadja el az Országgyűlés a 2007-es költségvetést, amely az államháztartási kiigazításhoz és reformfolyamathoz kapcsolódó 2006-os törvények sorát, és az egész idei parlamenti munkát zárja. A büdzsé fő számait a három héttel ezelőtti parlamenti szavazáson vésték kőbe a képviselők, majd a múlt héten újra megnyitották a javaslat részletes vitáját, hogy a belső átcsoportosításokról szavazhassanak. Ma a jogszabály zárószavazása következik, az ez előtt benyújtható módosító javaslatok pedig a házszabály szerint már nem változtathatnak érdemben a törvényen.

A jövő évi költségvetés voltaképpen új fejezetet nyit a magyar közpénzügyekben: hosszú évek óta ezt tartja a hazai és nemzetközi szakértői elit az első reális alapokon nyugvó és nagy valószínűséggel teljesíthető büdzsének. Az ebben szereplő számok és intézkedések az idén a GDP közel 10 százalékára rúgó államháztartási hiány drasztikus lefaragásának tervét tükrözik. Az elemzők szerint hitelesen. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője optimista: szerinte nagyon valószínű, hogy teljesül jövőre a kitűzött, a GDP 6,8 százalékának megfelelő államháztartási hiánycél, sőt esélyt lát akár annál kisebb deficit elérésére is.

Bár kockázatok így is akadnak, sokak osztják ezt a véleményt: a hivatalos várakozásoknál sokan számítanak jobb eredményekre 2007-ben. Az egyensúly javulását jövőre elsősorban a büdzsé bevételi oldalán kell keresni, vagyis az adóemelések, az új adók és az adóalap kiszélesítése (eddig be nem vallott jövedelmek bevonása az adózásba) révén valósulhat ez meg. A szaktárca mintegy ezermilliárdos bevételi többlettel számol jövőre: a plusz bevétel nagy részét a lakosság fizeti majd be - a tervek szerint áfában, személyi jövedelemadóban, jövedéki adóban, járulékban. Kisebb, ám még így is jelentékeny rész jut a vállalkozásokra a különadó, a veszteséges és alig nyereséges cégektől elvárt minimumadó formájában. Nem csak az Állami Számvevőszék, hanem Veres János pénzügyminiszter is utalt rá: némileg kockázatos lehet a lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételi tervek (vagyis az áfa) teljesülése. Ugyanis korántsem biztos, hogy az emberek nem fogják vissza, illetve fogják vissza nagyobb mértékben fogyasztásukat, mint azt a kormány kalkulálta. Ha ez eltér a hivatalos várakozásoktól, az a gazdasági növekedés ütemét is eltérítheti a kormány által prognosztizált 2,2 százalékos mértéktől (több elemző intézet ennél optimistább a gazdaság jövő évi dinamikáját illetően).

Hasonlóan kétséges, hogyan reagál a versenyszektor a vállalkozásokat is érzékenyen érintő megszorításokra: a bérek jövő évi alakulásától ugyanis nagyban függ - legalábbis a tervek indokolása szerint -, hogy valóban bejön-e a személyi jövedelemadónál várt 10 százalékos emelkedés. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor ezek a kockázatok természetesek, hiszen nem volt korábban ehhez hasonló kiigazítás.

A büdzsé kiadási oldalán várható megtakarításokról némileg tisztábbá válhatott a kép a törvény október végi benyújtása óta eltelt időben. A módosítások előtt ugyanis az államigazgatás átszabása szinte egyáltalán nem tükröződött a számokban, de az intézmények elnevezésében sem.

A forrásátcsoportosításokkal járó átalakítás egy részét módosító javaslatok segítségével vezette át a kormány, de jobbára így alakították ki a jövőre induló teljesítményértékelésen alapuló bérdifferenciálás jutalomkereteit is. Arra azonban a ma elfogadásra kerülő törvényből, és az emellett megszavazandó egyéb ágazati jogszabályokból sem lehet biztosan következtetni, beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket a kormány strukturális reformintézkedései. Magyarán: mi következik 2007 után, mekkora a valószínűsége annak, hogy a kabinet 2008-2010-es tervezett hiányszámai is megállják majd a helyüket.

Annyi biztos: jövőre reálértékben (vagyis az éves átlagban hat százalék fölé várt inflációt is figyelembe véve) csökken az önkormányzatok által elkölthető, így a közoktatásra jutó pénz, de gyakorlatilag az egészségügyi ellátásra sem jut több. Utóbbi esetében megjelentek ugyan (régi)-új források is, mint a gyógyszergyárak jelentősen emelkedő befizetései, valamint a vizitdíj, illetve a kórházi ellátási napidíj, a számvevők mégis kétségesnek tartják, hogy a megadott kereteken belül maradnak a gyógyszer és a gyógyító-megelőző ellátás kiadásai.

Az államháztartási kiadások zömét kitevő szociális területeken (nyugdíjak, különféle támogatások, lakáskiadások), a megemelt kamatkiadásoknál és az uniós forrásokhoz szükséges támogatásokhoz emellett nem állított korlátot a kabinet. Igaz, ezeket a kiadási terveket reálisnak ítélte a Számvevőszék is. A költések esetleges túlfutására pedig négy biztonsági tartalékot építenek jövőre a büdzsébe, összesen 227 milliárd forint értékben. Mindez biztató, Nyeste Orsolya szerint mégis rejlik abban némi kockázat, ha a nagy tartalék szinte egészét feléli jövőre a kormány.