Vajdaság öt év múlva büszke lesz magára - Interjú a vajdasági kormányfővel

Bojan Pajtics, a vajdasági Végrehajtó Tanács elnöke szerint az új szerbiai alkotmányban a tartomány helyzete kedvezőbb az eddiginél: az állami költségvetés 3o százalékával rendelkezik, és évi 2oo millió eurós beruházásokra számíthat. A tartomány érdekelt a Magyarországgal való politikai és gazdasági együttműködés elmélyítésében – mondta a Népszabadságnak és az ERICINFÓ-nak adott interjúban a vajdasági kormányfő.

– Hogyan értékeli Szerbia és Vajdaság helyzetét az új alkotmány meghozatala után?

– Az új alkotmány elfogadásával Szerbia formálisan is lezárta a milosevicsi korszakot. Az alkotmány megalapozta a nemzetek közötti jó viszonyok fejlesztését Szerbiában és Vajdaságban is. Ugyanakkor lehetővé teszi a hatalom decentralizálását meg a regionális fejlődést.

– Szerbia ismét választások előtt áll. Január 21-én a polgárok az új parlamenti képviselőkre szavaznak. Ön szerint mi a voksolás tétje?

– Az előttünk álló megmérettetés döntő fontosságú. Két út közt kell választani: a radikalizálódás, az európai integráció megszakítása, a nemzetközi folyamatoktól való eltávolodás, a stagnálás, illetve az európai jövő, az életszínvonal növelése és a haladás között.

– Milyen előnyöket, illetve hátrányokat hozott Vajdaságnak az új alkotmány?

– Megszűnik az az évtizedes gyakorlat, hogy a vajdasági adófizetők pénzének legnagyobb része az ország más területeire vándorol. Az alaptörvény szavatolja, hogy az állami költségvetésnek több mint 3O százaléka Vajdaságnak jut, részben a tartományi meg a községi költségvetés, részben pedig a nyugdíjak, az állami tisztviselők bére és a szociális juttatások révén. Az alkotmány szerint a tartomány az eddigieknél tízszer több eszközt kap a beruházásokra, a jövő évre legalább 18 milliárd dinárt. Ennek alapján, ameddig ez az alkotmány érvényben lesz, minden év beruházási évnek számít majd. 18 milliárd dinárból 2o új gyárat, 9 elsősegélyközpontot, 15oo kilométer utat, 18oo kilométer szennyvíz-elvezetőhálózatot építhetünk, és megjavíthatunk 6oo km csatornát és gátat...

– Hogyan látja Vajdaság gazdasági fejlődését?

– A tartományi Végrehajtó Tanács pályázatokat ír majd ki az önkormányzati programok számára: egészségházak, játszóterek, óvodák, falusi vízvezetékek és szennyvízelvezetők, utak, sportközpontok, iskolák és más infrastrukturális létesítmények építésére. Megfogalmaztuk a következő 5 évre vonatkozó fejlesztési terveket, ennek alapján minden falunak lesz vízvezetéke meg szennyvízhálózata. Megjavítjuk az utakat, valamint a gátakat is, hiszen az utóbbi két évben tragikus tapasztalataink voltak az árvizekkel. A következő két esztendőben mind a 45 községben építünk egyegy korszerű gyárat. Jövőre befejezzük az újvidéki sürgősségi orvosi központot, és megkezdjük a tartományi Klinikai Központ építését, ami három év alatt lesz kész. Igyekszünk majd minden vajdasági kórházat egyforma, korszerű felszereléssel ellátni, hogy Szabadkától Pazováig egyforma, jó minőségű szolgáltatást nyújthassanak a betegeknek. Ezek a tervek maradéktalanul megvalósíthatóak, hiszen az alkotmány értelmében a beruházásokra 2oo millió euró áll a rendelkezésünkre. Ennyi pénzre minden évben számíthatunk, és ennek köszönhetően a következő öt évben felújíthatjuk az egész tartományt, amely büszke lesz majd magára. 

– Milyen hatással lesz Koszovó jövőbeni státusa Vajdaságra nézve?

– Várakozásaink szerint a tárgyalások résztvevői továbbra is kompromisszumra fognak törekedni a fenntartható megoldás érdekében. Egy ilyen megoldás biztosítaná a régió stabilitását, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy Vajdaság is megvalósíthassa az autonómiára vonatkozó céljait, azaz érvényesíthesse hatásköreit, például a kisebbségi jogvédelemben. Úgy látom, hogy a vajdasági magyarság miatt Magyarország is érdekelt a koszovói kérdés megoldásában. Mindenképpen elvárjuk Budapesttől, hogy támogassa a szerb tárgyalócsoport álláspontját és erőfeszítéseit a kompromisszum érdekében.

– Mennyire érdekelt Vajdaság az európai integráció fellendítésében?

– Szerbia legfejlettebb részeként Vajdaság máris jó regionális együttműködést valósít meg Magyarországgal is, és más, térségbeli európai államokkal is. A határokon átívelő programokban és az EUalapokhoz való pályázásban nagyobb részvételt várunk. 

– Milyen segítségre számít Vajdaság Magyarország részéről?

– Szerbia és Magyarország kapcsolatai magas színvonalúak, a tartományi kormány pedig érdekelt a szomszédos EUtagországgal való politikai és gazdasági együttműködés további elmélyítésében. A magyar kormány jelentős támogatást nyújt országunknak az európai integráció felé vezető úton. A vajdasági Végrehajtó Tanács a magyar kormánnyal karöltve finanszírozza A multikulturalizmus és a tolerancia népszerűsítése elnevezésű programot a tartományban.  Vajdaság közvetlenül határos az Európai Unióval, emiatt előnyben van az ország más részeihez képest. Magyarország EUtagsága a tartományra nézve kedvező, hiszen ez megkönnyíti az uniós alapoknál való pályázást, a közös programokban való részvételt, a tartomány gazdasági fejlődését, valamint az EUval való viszonyainak harmonizálását. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Szerbia is gyorsabban eleget tegyen a csatlakozás feltételeinek.  

– Melyek a legfontosabb feladatok a határ menti övezetben?

– A DKMT eurorégiós együttműködés keretében kezdeményeztük egy három országra kiterjedő ipari park létrehozását a hármas határon. A vajdasági Végrehajtó Tanács határozatot hozott a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásának finanszírozásáról. Ezt megtette a másik két érintett terület, Csongrád és Temes megye önkormányzata is. A terv megvalósításának egyik követelménye a hármas határig vezető út kiépítése. Ha ez az út mindhárom irányból elkészül, az jelentősen hozzájárul a gazdasági kapcsolatok fellendítéséhez, meg a határon átívelő ipari park és szabadkereskedelmi övezet létrehozásához. A gazdaságról szólva megemlíteném azt a tervet, amely a DKMT Eurorégióban levő önkormányzatokat kötné össze a modern információs technológia segítségével. Ennek keretében tervben van egy interneten alapuló információs rendszer megvásárlása és működtetése, amelyen az érdekelt befektetők részletesen tájékozódhatnának a beruházási lehetőségekről, az üzlethelyiségekről, a zöldmezős és barnamezős befektetésekről, valamint a vállalkozásra alkalmas helyekről az Eurorégióban.

A külpolitikában a lélektan is számít - Beszélgetés Göncz Kinga külügyminiszterrel

A politikai stabilitás, a gazdasági fejlődés és a kisebbségi jogok érvényesülése egymást erősítő kölcsönhatásban áll egymással. Ennek a folyamatnak része a határon átnyúló együttműködés is. Mindez akkor teljesedhet ki, ha Szerbia egyértelműen az euroatlanti integrációs pályára áll. Érdekünk, hogy ebben segítséget nyújtsunk szomszédunknak – nyilatkozta lapunknak Göncz Kinga külügyminiszter.

– Az utóbbi időben a magyar külpolitika számára felértékelődött a NyugatBalkán. Mi ennek az oka?

– Földrajzi helyzetünknél fogva is nagyon fontos számunkra, hogy stabil, azonos értékeket valló, minden szempontból szoros együttműködési hálót kiépítő országokból álljon az a régió, amelynek Magyarország a közepén fekszik. Szomszédaink közül Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, januártól Románia is ugyanannak a nemzetközi közösségnek a tagja, amelynek mi. Az Európai Unióhoz való csatlakozás mindenütt jogharmonizációval jár együtt. Ugyanahhoz az érdekközösséghez tartozunk, a politikusok, szakértők rendszeresen találkoznak, közös költségvetési periódus szabályozza a fejlesztéseket. Hasonló célokra, egyebek között a határon átnyúló együttműködésekre érkeznek támogatások az Európai Uniótól. Ahhoz, hogy ez utóbbiakat jól tudjuk felhasználni, a szomszédos országokban össze kell hangolni a fejlesztéseket.

– Egyes szomszédaink azonban kimaradnak ebből a folyamatból.

– Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unió bővítése ne álljon le. Ezért támogatjuk erőteljesen Horvátország csatlakozását, amely a legmesszebbre jutott a csatlakozási feltételek teljesítésében. Ukrajna és Szerbia esetében viszont további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy kiteljesedjen egy stabil, azonos értékeket valló, felemelkedő térség, amelyben élünk. Azért is fontos ez nekünk, mert mindkét országban jelentős létszámú magyar kisebbség él, amelyek helyzetét befolyásolja a politikai stabilitás, a gazdasági helyzet. Egymást erősítő kölcsönhatások működnek: ahol politikai stabilitás van, ott erősödik a gazdasági együttműködés, amely tovább erősíti a stabilitást, mert a szereplőknek egyre több lesz a veszteni valójuk. A határon átnyúló fejlesztések szükségszerűen felértékelik a nemzeti kisebbségek közvetítő szerepét, erősítik az egzisztenciális biztonságát.

– Van egy olyan elvárás a nyugateurópai országok részéről, hogy mivel mi a szomszédban vagyunk, segítsük elő a nyugatbalkáni országok európai integrálódását. De tudunk-e ehhez eleget róluk, a mai viszonyaikról?

– Igenis elég sokat tudunk a Balkánról. Ne becsüljük le azt a tudást sem, amely a közös történelmünk során halmozódott fel! Ha voltak is konfliktusok, a közelség mindig kapcsolatokat, megújuló információkat jelent. Ezért mi sok mindent pontosabban értünk, mint például az északeurópai országok, amelyeknek másféle történelme volt, és másmilyenek a reflexeik. Nyilvánvalóan a Vajdaságról van a legtöbb ismeretünk, amely Szerbia legfejlettebb része, a legközelebb van hozzánk és az Európai Unióhoz. Jelenleg is nagyon sok és sokféle élő kapcsolat van: önkormányzatok együttműködése, gazdasági kapcsolatok, kulturális csereprogramok, személyes, családi, rokoni, ismerősi kötelékek, amelyek egy részének lassan tíz éve alulról kezdeményezett szervezeti keretet ad a DunaKörösMarosTisza Eurorégió.

– A NATO rigai csúcsértekezletén a Nyugat-Balkán országaira kedvező döntések születtek.

– Magyarország konzekvensen képviselte azt az álláspontot, hogy pozitív üzenetet is kell küldeni ezekbe az országokba. Nem elég feltételeket szabni. Ha azt akarjuk, hogy a fejlődés a modernizáció, az európai értékek, az euroatlanti csatlakozás irányába folytatódjék, akkor jelezni kell, hogy fontosak nekünk ezek az országok; szükségünk van rájuk. Rigában konkrét, 2008-as időponttal dőlt el három ország – Macedónia, Albánia és BoszniaHercegovina – NATO-csatlakozása, illetve Szerbia meghívása a békepartnerségi folyamatba. Nem előzetes feltétel volt Ratko Mladics tábornok kiadatása a Hágai Nemzetközi Bíróságnak, hanem döntöttünk a meghívásról, de szigorú monitorozást írtunk elő. A külpolitika jelentős részben pszichológia. Ha mindig csak feltételeket szabunk, de sohasem engedünk, akkor könnyen az ellenkezőjére fordulhat a dolog: leállítják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a befogadás érdekében tesznek. Úgy érezhetik ugyanis: ha ők nem fontosak, akkor nekik sem olyan fontos az egész.

– A rigai döntés a békepartnerségről befolyásolhatja-e a januári szerbiai választások eredményét?

– Az európai uniós országok azt szeretnék, hogy a demokratikus erők nyerjék meg Szerbiában a választásokat. A békepartnerségi meghívás fontos érv lehet azok kezében, aki az európai, illetve az euroatlanti orientációt képviselik. Őszintén reméljük, hogy ez nagy mértékben befolyásolni tudja a választás eredményét.

– Van-e Magyarországnak külön Vajdaság-politikája?

– Vajdaságnak meglehetősen nagy autonómiája volt korábban. Ez később megszűnt, és a tartomány autonómiája szempontjából a nemrég elfogadott új szerb alkotmány sem jelent számottevő előrelépést. Konzultációk alapján azonban úgy látjuk: az új alkotmány igenis növeli Vajdaság gazdasági és pénzügyi mozgásterét. Nekünk fontos Vajdaság autonómiája, hiszen a szomszédos régió Magyarországnak természetes gazdasági partnere. Fontosnak tartjuk a politikai autonómiát is, mivel az ott élő magyarok annál jobban tudják az érdekeiket képviselni, minél nagyobb a tartomány autonómiája. Minél nagyobb az autonómia, minél gyorsabb a gazdasági fejlődés, annál nagyobb a tartomány megtartó ereje az ott élő magyarság szempontjából. Mindez azonban nem érvényesülhet jó államközi kapcsolatok nélkül.

– Van-e magyar politikai akarat a határon átnyúló együttműködés támogatására?

– Magyarországon egyértelmű politikai akarat és megfelelő szervezeti formák is vannak erre. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium keretében működő ITDH a vállalkozói, befektetési kapcsolatokat segíti. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a regionális fejlesztési ügynökségek pedig a határon átnyúló fejlesztéseket fogják koordinálni a jövőben. Amelyik országokkal már tartottunk közös kormányülést, ott rendszeresen, a legmagasabb szinten kerül szóba a fejlesztések összehangolása.

– Uniós tagállamként tud-e Magyarország könnyíteni a schengeni beutazási feltételeken?

– Magyarország következetesen képviselte azt, hogy a nyugatbalkáni országok és Ukrajna kapjon vízumkönnyítést. Ne zárjuk ki polgáraikat az Európai Unióból! Kétféle engedményt is sikerült elérni. Egyrészt a vízumdíj 35 euró maradt, és nem emelkedett 60 euróra. Másrészt lehetőség lesz kishatárforgalmi megállapodásokat kötni. Most úgy áll a dolog, hogy a határsáv 30 kilométer lesz, ám ez 50 kilométerre kiszélesíthető akkor, ha egybefüggő közigazgatási területet választana szét. E kedvezményes sávban élők vízummentes belépési lehetőséget kapnak Magyarországra. Ez a Vajdaság polgárainak sajnos csak egy részét érintheti. De tovább keressük a könnyítés lehetőségeit – szó van például a diákok számára ingyenes beutazási lehetőségről. A legkézenfekvőbb módon azonban ez a probléma azzal oldódhat meg, ha Szerbia is rááll az európai integrációs pályára.

Az interjú bővebb változata olvasható a ericinfo.eu weboldalon.