A tegnap elfogadott adócsomag több kiadást jelent majd az őstermelőknek, a nagykorúak eltartóinak, azoknak, akik az ekho alapján fizetik jövedelemadójukat, a leendő újautó-tulajdonosoknak, valamint a nyugdíj mellett munkát vállalóknak. Az idei második adócsomag viszonylag szűk körnek hoz viszonylagos könnyítést – az érintettek jellemzően a nagyobb cégek közül kerülnek ki.

Az őstermelők közül azoknak, akiknek éves jövedelme hétmillió forint alatt maradt, bevételük 20 százaléka alapján 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot (vagyis összességében 2,5 százalékos tb-járulékot) kell fizetniük jövőre. Az ennél magasabb jövedelműeknek a minimálbér alapján kell adózniuk. Az eltartottak (akik nagykorúak és nincs biztosítási jogviszonyuk, a nappali tagozatos egyetemisták, főiskolások és a regisztrált munkanélküliek nem tartoznak ide) járulékterheit szintén a minimálbér határozza majd meg – jövő áprilistól ennek 9 százalékát kell majd az eltartónak befizetni. A munkavállaló nyugdíjasok pedig áprilistól 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot is fizetnek, amiért egyben magasabb ellátás is jár majd nekik. A korkedvezményes nyugdíjra jogosultak munkáltatói 13 százalékos pluszjárulékkal nézhetnek szembe, azonban ennek nagy részét a következő években még állja a költségvetés.

Extra kiadást jelent jövőre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózók foglalkoztatóinak (illetve megállapodás szerint az így adózónak) az, hogy egyértelműsítették: a minimálbér után minden hónapban a normál adózás szerint kell leróni a közterheket, és az ekhós, 35 százalékos összevont adó csak az ezt meghaladó összegre fizethető. (Eddig ez nem volt egyértelmű: az egyik értelmezés szerint a minimálbér után annak kellett megfizetnie a normál terhet, aki a teljes, 25 milliós jövedelmi keretet kihasználta az ekhós adózásra.) A változás elméletileg a foglalkoztatók kiadásait növeli, attól függően, eddig mekkora összeg után rótták le a normál közterheket. Az extra teher akár havi kilencezer forint is lehet.

A leendő autótulajdonosok közül azok örülhetnek, akik régi kocsit néztek ki maguknak, ám akik külföldről fiatal vagy új autót vásárolnak, a korábbinál magasabb regisztrációs adóval számolhatnak. Az adótétel átlagosan 6 százalékkal emelkedik, ám változik az avultatási tábla is, vagyis az idős gépjárművekre az eredeti adónak az eddiginél kisebb részét kell befizetni. Sőt, a 2004 májusa és 2005 december 31-e között külföldről használt autót vásárolt tulajdonosoknak némi pénz is jár vissza: az Európai Bíróság döntése alapján ugyanis nem volt EU-konform az akkori szabályozás – nem vette figyelembe a gépkocsik életkorral növekvő értékcsökkenését. A tegnap elfogadott jogszabály szerint az akkor befizetett adó és az új szabályok szerinti adó különbözetét mintegy 80 ezer autós igényelheti februártól egy fél éven át a vámhatóságnál.

A cégek közül a nagyoknak és az egészen kicsiknek juttat némi kedvezményt az adócsomag. A házon belül kutatás-fejlesztési tevékenységet felmutató cégek ennek kiadásaival csökkenthetik az egyébként a nyereségük négy százalékára rúgó különadó alapját – ez a lex Audiként ismertté vált lehetőség. Relatíve jól járnak azok az anya-, illetve leánycégek, akik bizonyos pénzmozgásaik után a múltban nem fizettek ajándékozási illetéket (ugyanis az illetéktörvény alapján nekik, úgy tűnt, nem kell). A felhalmozódott százmilliárdos nagyságrendű adósságról most lemondott a kormány, és a jövőre nézve csökkentette az erre vonatkozó illeték mértékét.

Kedvezmény jár évi négymilliós árbevétel alatt az elektronikus adóbevallásra kötelezett vállalkozóknak. Ők az informatikai beszerzéseik értékének vagy a könyvelői díj bizonyos részével csökkenthetik adóalapjukat, illetve az átalányadózók az adójukat. Szintén a tegnap elfogadott csomag rendelkezik arról, hogy aki nem kifizető (vagyis sem maga, sem más általa foglalkoztatott vagy megbízott magánszemély után nem fizet járulékot), és nem is munkáltató (nem kötött munkaszerződést), annak nem kell januártól nullás, vagyis üres járulékbevallásokat küldenie az APEH-nek. Akinek ily módon nem lesznek „járulékügyei” a közeljövőben, annak elvileg regisztrálnia sem kell a kormányzati ügyfélkapuhoz, csak akkor, ha majd ténylegesen is kifizetővé válik. (Ettől még kaphatott az adóhatóságtól erre felszólítást, mivel mindenkinek küldtek, akinek a közelmúltban járulékbevallása, bérszámfejtése volt.) Viszont aki kifizető, így elektronikus bevallásra, adatszolgáltatásra kötelezett, és önhibájából elmarad a jövőre esedékes első bevallásokkal, több százezres bírságot kockáztat.

Rossz hír a vállalkozásoknak, hogy a házipénztáruk (vagyis a nem bankban, hanem a telephelyen tartott készpénz) kezelése kapcsán is jelentősen nőnek az adminisztratív teendők: szabályozni kell, ki és hogyan kezelheti a cég pénzét, s ha ezt nem tartják be, büntet az APEH az ígéretek szerint. Minthogy a bírság itt is több százezres lehet, ha tényleg nagy lesz a szigor, akkor – legalábbis bevételi oldalról – visszavághat így a szaktárca az Alkotmánybíróság által megsemmisített házipénztáradóért. Ráadásként nem lesz kedvezményes, 10 százalékos osztalékadó a házipénztárakban felhalmozott – sokszor csak papíron meglévő – pénzek kivételéhez, pontosabban a lehetőség soványka egy hónapig él majd jövő januárban.